Szakály Sándor legutóbb a Bálványosi Nyári Tábor és Szabad Egyetemen meghívottjaként járt Tusnádon, interjúnk ott készült

Dr. Szakály Sándor történészt, egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának tagját a gyulafehérvári román nagygyűlésről, a trianoni diktátumról, annak előzményeiről és utóhatásairól kérdeztük.

– Tulajdonképpen mi történt 1918. december 1-jén Gyulafehérváron?

– Az erdélyi románok képviselői kimondták, hogy ők a Román Királysághoz kívánnak csatlakozni, és több ígéretet is tettek az önkormányzatiságra, autonómiára és nyelvhasználatra vonatkozóan, melyeket azonban a mai napig nem tartottak be. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gyulafehérvári román nagygyűlést követő, december 22-i kolozsvári magyar nagygyűlésen elutasították a Romániához való csatlakozást. Éppen ezért a népek és nemzetek általuk kimondott önrendelkezési joga értelmében a döntéshozó nagyhatalmaknak ebben a kérdésben népszavazást kellett volna elrendelniük.

– Mennyiben befolyásolta ez a nagygyűlés Erdély sorsának további alakulását? Volt-e hatása a trianoni békediktátumra?

– Megítélésem szerint alapvetően nem, ugyanis az antant-hatalmak már a háború vége előtt megrajzolták Európa új határait, és azt se felejtsük el, hogy Erdélyt már 1916-ban Romániának ígérték. Tehát a gyulafehérvári román nagygyűlésnek gyakorlatilag nem volt jelentősége, ezzel csak utólag ruházták fel némely történészi és politikusi megnyilvánulás magyarázataként, alátámasztásaként.

– A gyulafehérvári nagygyűlés után lett volna-e értelme a katonai ellenállásnak?

– Ez egy súlyos, szakmán belül is vissza-visszatérő és vitát gerjesztő kérdés, melyre én azt szoktam válaszolni, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia által elveszített háborút a Magyar Királyságnak utólag nagyon nehéz lett volna megnyernie. Egy esetleges ellenállás viszont a későbbi döntéshozókat talán rákényszeríthette volna a határok megfontoltabb és igazságosabb meghúzására. Az viszont bizonyos, hogy a román csapatokat nem lett volna szabad az antant által kijelölt demarkációs vonalakon (Erdélyben a Maros folyón – szerk.) átengedni.

– A Tanácsköztársaság megalakulása, vagyis a kommunista hatalomátvétel befolyásolta-e a trianoni tárgyalásokat?

– Nem, ugyanis – amint már említettem –, Magyarország sorsa már jóval azelőtt eldőlt, amint az új határokat rögzítő és már 1919 márciusában elkészült térképek léte is igazolja. Ezeken ugyanis 1920-ban már nagyon keveset módosítottak.

– Hogyan lehetne kilábalni a trianoni traumából?

– Területi kiigazítás most nem lehetséges, hiszen, ha a nagyhatalmak azt akarták volna, hogy a kommunizmus kelet-európai összeomlása után Magyarország határai megváltozzanak, akkor ez a döntés az esetleges tiltakozások ellenére is megszületik. Éppen ezért azt kell elérni, hogy a határokon kívül rekedt magyarok a szülőföldjükön úgy érezzék magukat, mintha a hazájukban élnének. Ez viszont az anyanyelv használatának és alkalmazásának korlátozatlan gyakorlása, valamint a bíróság előtti egyenlőség megvalósítása nélkül nem lehetséges. Ennek érdekében a Romániában élő magyarságnak fel kell mutatnia mindazon értékét, melyekkel a különböző területeken rendelkezik, az elért eredményeket ugyanis előbb-utóbb értékelni fogják.

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

Ajánló

MŰVÉSZ MOZI Péntek 16.45 Jurassic World: Bukott birodalom (am.–sp. kalandfilm, m. sz., 128 p.); 17.00 Bűbáj herceg és a nagy varázslat (kan. családi animációs, r. sz., 85 p.); 18.45 Valami Amerika 3. (magyar, 103 p.); 19.15 Könyvklub (am. vígjáték, m. sz., 104 p.); 21.00 Köszi, Simon (am. dráma, 110 p. ); 21.15 Ocean’s 8 – […]

Fénybe borul a Józsiás

Először szervez fényfesztivált az udvarterek városában a Kézdivásárhelyi Ifjúsági Szervezet (KVISZ). A rendezvényre Szent Iván éjjelén, szombat este kerül sor a Molnár Józsiás parkban, ahol hangulatos kivilágítással és változatos programmal várják az érdeklődőket.

Voloncs Attila regénye

Nagyszámú érdeklődő jelenlétében mutatták be Voloncs Attila Virágok esztendeje című történelmi regényét kedd délután a Vigadó Művelődési Ház dísztermében. A regény születéséről, illetve annak cselekményéről és hátteréről Deák Ferenc magyartanár beszélgetett a fiatal íróval.

Röviden

ZENE Június 21-én, csütörtökön 19 órától interaktív kamarazene koncertre hívja a nagyérdeműt a nagyváradi Thurzó Zoltán zongoraművész a szentgyörgyi Bástya házba. A koncertsorozat következő témája Szereti Ön Mozartot… és ami mögötte van? – interaktív zongorahangverseny ALKOTÓMŰHELY Június 20–22. között Sepsiszentgyörgyön tart vendégjátékot, tánc- és vizuális művészeti workshopot, illetve rövidfilmvetítést a bukaresti Tangaj Dance alkotócsoport. A […]

Az Avas-tető napja

Miután tavaly nagy sikernek örvendett, idén is megszervezik az Avas-tető napját, ami gyakorlatilag Kézdialmás és Lemhény közös faluünnepe. Vita a helyszín miatt sem lehet, hiszen a két település által közösen birtokolt részen, a Szent Mihály-templom fölött található Köszönő legmagasabb pontján szervezik meg a rendezvényt.

Friss versek Kovásznáról

Fiatal költővel gazdagodott Kovászna, ugyanis a kovásznai Czilli Aranka a Kőrösi Csoma Sándor Líceum magyar szakos tanárnője több jeles irodalmi folyóiratban is közölte verseit, mígnem pár napja megjelent első verseskötete Nyitott ablak címmel. A továbbiakban őt kérdeztük a költő útjáról és a verseiről.

KAPUI ÁGOTA, költő (1955–2018)

Abban a rettenetesen agyafúrt világban, amelyben élt 63 évet, már nem tehetett különösebbet KAPUI ÁGOTA, mint hogy végleg kivonul az élők közül; Istenem, az élők közül, a szeretők s a költőt benne és miatta egyre inkább szeretők közül.

Elhunyt Kányádi Sándor

Tegnap eltávozott közülünk Kányádi Sándor, Kossuth-díjas költő, a magyar nemzet művésze. A kilencven éves alkotó embert szerda hajnalban érte a halál Budapesten – tájékoztatta a család az MTI-t.

Röviden

KÖNYVBEMUTATÓ Dr. Ivácson Zsófia nefrológus és B. Kovács András szerdán, június 20-án du. három órától mutatják be a szentgyörgyi művesekezelés huszadik évfordulójára készült Második életem. Szervátültettek és orvosaik vallomásai című, riportokat, interjúkat tartalmazó füzetet a doktornő Iorga utcai rendelőjében. ALKOTÓMŰHELY Június 20–22. között Sepsiszentgyörgyön tart vendégjátékot, tánc- és vizuális művészeti workshopot, illetve rövidfilmvetítést a bukaresti […]

Legyen áldás az olvasón!

A tárca nélküli apa című regényét és Magyar igézetek című verseskötetét mutatta be Czegő Zoltán író és költő tegnap a sepsiszentgyörgyi Sugás kávéházban. A családias hangulatban lezajlott rendkívüli esemény adta lehetőséget kihasználva, barátai felköszöntötték a 80. életévét egy nappal korábban elrúgó szerzőt.

Quo vadis, székely nép?

Könyvbemutatóval egybekötött székelyföldi bemutatkozó körútja során hétfőn a kézdivásárhelyi Gyűjtemények Házában találkozott olvasóival Gábor Ferenc, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Országos Tanácsának újonnan megválasztott elnöke.

Agyagos kezekkel

Nemzetközi keramikustábor színhelye volt a kézdivásárhelyi Borudvar, ahol vasárnapig számos gyerek bepillantást nyerhetett az agyag megmunkálásának a rejtelmeibe. A Kreakids Stúdió által tető alá hozott alkotóműhelyt a Civil Liciten nyert támogatásból sikerült megvalósítani.

KÖNYVBEMUTATÓ * Június 19-én, kedden 18 órától a kovásznai művelődési ház Ignácz Rózsa-termében Fekete-Körös-völgyi székely és magyar vértanúság – Quo vadis székely nép? címmel tartanak könyvbemutatóval egybekötött találkozót. * Június 19-én, kedden 18 órától a kézdivásárhelyi Vigadóban mutatják be Voloncs Attila Virágok esztendeje című regényét. A szerzővel dr. Deák Ferenc magyartanár beszélget. * Czegő Zoltán […]

Felfokozott kreativitás

Sorsfordulatnak bizonyult Urkon Elemér azon lépése, hogy 2013-ban beiratkozott egy jobb agyféltekés rajztanfolyamra. A négy nap alatt felfedezte, hogy a festészetben tud kiteljesedni. Absztrakt festményeiből szombaton nyílt kiállítás a szentgyörgyi Szimplában.

Rendkívüli könyvbemutató

A kisstílűségen kívül egyetlen dologban üti a világszínvonalat Sepsiszentgyörgy: a vesebetegek ellátásában – vélekedik B. Kovács András. Lapunk külső munkatársa, aki az utóbbi időben félévente tesz le egy-egy könyvet az asztalra, most a Második életem – szervátültetettek és orvosaik vallomásai címmel írt riportfüzetet, amely minden szempontból rendkívüli.