Felhívás!

Magyar emlékművek sorsa Erdélyben (5.)

Magyar emlékművek sorsa Erdélyben (5.) Kultúra

Olay Ferenc az 1930. évi Budapesti Szemle 216. kötetében számvetést készített az elszakított területeken addig elpusztított emlékművekről, ebből idézünk részleteket. A szerkesztői megjegyzések forrásául többnyire Murádin Jenő A megsebzett szobor című műve szolgált.

Kolozsvárt a nemzeti áldozatkészség fából faragott szobrát, a Kárpátok Őrét, kolozsvári Szeszák Ferenc szobrászművész alkotását kirendelt katonák széjjelhasogatták. Gipszmintáját sokáig az Erdélyi Múzeum Egyesületben őrizték, míg egyszer azt ott felfedezték, s ugyancsak darabokra törték. [Lyka Döme pázmándi földbirtokos kezdeményezésére állították fel 1915-ben, 1919 áprilisában törték össze.]

A tudományegyetem főépületének homlokzatán felállított allegorikus szoborcsoportból I. Ferenc József fejét 1920. évi január hó 30-án, két nappal az új román egyetem ünnepélyes megnyitása előtt leütötték. Helyébe I. Ferdinánd király fejét illesztették. [A megrongált szoborcsoportot véglegesen 1925-ben távolították el, sokáig az egyetem udvarának egyik sarkában hányódott, majd átszállították a kolozsvári Botanikus Kertbe, ahol a szobrokat külön talapzatra helyezték.]

  1. Ferenc József szobrát és Erzsébet királyné mellszobrát elvitték, s előbbit az Erdélyi Múzeum Egyesületnél raktározták el, míg az utóbbi, amely Stróbl Alajos alkotása, és a Fellegvárra vezető szerpentinút mellett 1901. június 16-án leplezték le – ismeretlen helyre került.

Tamás András alezredes és Sándor László őrnagy 1849. október 18-án kivégzett Honvéd Vértanuk Emlékének – amelyet 1896. október 18-án a szamosfalvai határban állítottak fel – feliratát letördelték. A Redout-épület első emeletén a Magyarországgal való Unió kimondásának 50 éves fordulóján emelt emléktáblát levették. Az Erdélyi Múzeum Egyesületnél van elraktározva. [1941 tavaszán találták meg és helyezték vissza. 1944 után ismét leszedték, sokáig az épület padlásán hányódott, jelenlegi holléte ismertetlen.]

A kolozsmonostori ún. Rákóczi-emlék feliratát letördelték [Véglegesen 1975 körül tüntették el, darabjait építkezésnél használták fel.]

A Nemzeti Színház előcsarnokában pedig Katona József, Döbrentei Gábor, Kotsi Patkó János és E. Kovács Gyula márványmellszobrait – a két utóbbi Róna Józseftől – döntötték le. A színház homlokzatán kolozsvári Szeszák Ferencnek két nagy szoboralkotása volt: Wesselényi Miklósé és Jósika Miklósé. Ezeket lerombolták, s az emeletről hajigálták le a darabokat. Gyulai Ferencnek a régi Farkas utcai színház előtt felállított bronzszobrát (Huszár Adolftól) szintén eltávolították.

[1920-ban a román városvezetés nyomtalanul eltüntette Árpád, Lehel, Vérbulcsú és Örs vezéreknek a Memorandum-per idején megrongált szobrait. Széchenyi 1867-ben felavatott mellszobrát 1919 tavaszán román fiatalok döntötték le, s bár 1943-ban még visszakerült a helyére, utána nyoma veszett. Gr. Mikó Imre bronz mellszobrát 1920-ban költöztették át mai – kevésbé látványos – helyére, miután magyar feliratát megrongálták. Az egyetemi klinikák és a Karolina Országos Kórház építkezési tábláját 1919-ben végleg eltávolították. Dr. Purjesz Zsigmond mellszobrát 1921 augusztusában bontotta le az egyetemi klinika magyargyűlölő vezetősége, 1944 után tűnt el véglegesen.]

Fadrusz János gyönyörű Mátyás király lovas szobrának (leleplezése 1902. októberben volt) azonban megkegyelmeztek, mert Mátyás király szerintük román származású. De romboló ösztöneiken még itt sem uralkodhattak, mert Magyar Balázsnak, az egyik mellékalaknak sarkantyúit, valamint kardját letörték. Egyes mellékalakok zászlóit szintén eltörték, a magyar feliratot és címert pedig városi munkások vésőkkel faragták le. Pedig a mai Romániában csak ez az egy monumentális szobor van!

Egyébként magán a szobron és környékén népünnepélyeket rendeztek. A román csapatoknak 1919. évi augusztus 4-én Budapestre történt bevonulása örömére e napot nemzeti ünneppé tették, s itt tartottak egy ilyen ünnepélyt, amelyen az ünnepi szónokok a szobor főalakjára fölkapaszkodva mondották ünnepi beszédeiket. Eközben előfordult ismételten, hogy az egyik szónok a nagy király ércalakját kedélyesen megpofozgatta és leköpte, ami a román ünneplő közönség körében lelkes hatást idézett elő. Egy szövetséges entente-tiszt nem is mulasztotta el az örömünnepet megörökíteni az utókor számára.

  1. november 28-án a város hivatalosan átvette a szobrot, s kijavították a sérüléseket, a magyar címert és magyar feliratot levésették; helyette ma a következő felirat ékeskedik: Matei Corvinul.

[1919-ben feleki román parasztok a király bronz alakját ökörfogattal próbálták lehúzni – sikertelenül. Két évvel később a magyar állam kikérte a szobrot, de nem kapta meg. 1932-ben román feliratú tábla került rá – ezt tették vissza 1992-ben is.]

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.