Ludovic Orban apja is vallatta

Kedd este dr. Bencze Mihály négyfalusi matematikus, tanár, költő és szerkesztő volt az Erdővidék Múzeumában tartott Tortoma Önképző Kör vendége. Hoffmann Edit, az est házigazdája már elöljáróban bejelentette, meghívottja sokrétű tevékenységeket folytató ember, a Négyfalu részét képező Csernátfalu szülöttje, aki, mint kiderült, nemcsak matematikatanárként alkotott kiemelkedőt élete során, de összefonva a matematikát a történelemmel vagy az irodalommal, pedagógusként a hazaszeretet és a hagyományos életvitel tekintetében is biztos alapokra helyezte diákjai tudásvágyának eredő kíváncsiságát.

Egyedül nőtt fel, testvérei a hétfalusi gyermekek voltak – fogalmazott, azok, akikkel együtt, egy közösségben tanulta meg, mit jelent magyarnak lenni egy elidegenedő társadalomban. Hatodik osztályos korában megverték a románok, csupán azért, mert magyar volt – ekkor döbbent rá, hogy ő és magyar társai némiképp másak, mint a többiek, más kultúrát, más értékeket képviselnek.

– A történelmet nem az iskolában tanultuk, hanem otthon a játszótéren, ahol Hunyadit utánozva játszottunk. Barcaság történelmét pedig a kapuk előtt üldögélő öreg néniktől elbeszéléseiből ismertem meg – mesélte.

Elmondta, kisdiákként Baróton is járt egy alkalommal vendégszerepelni, az volt az első ismerkedése Erdővidékkel. A matematika iránti szeretetét nagymamájától örökölte, aki fejben három-négyjegyű számokat szorzott, osztott, kőműves apjától pedig a mértan iránti tisztelet ragadt rá.

A hagyományos értékrendet képviselő falusi világ a kreativitásának is jót tett –már kiskorában szerette a maga útját járni még a matematika tanulásának terén is –, törekvéseit azonban csak a középiskolában értették meg és fogadták el. Brassóba járt középiskolába, ott tudta összevetni a magyar, a román, valamint az akkor még létező szász kultúrát; az utóbbit érdekesebbnek találta, „a románban azonban csak a nyomulást láttam” – mondta.

Teológus akart lenni, de ettől a pályától eltanácsolták, aztán már egyetemista korában versek írásával próbálkozott – az elsők az Echinox folyóiratban jelentek meg. Fokozatosan találkozott az erdélyi magyarság elsorvasztásának különböző, a korra jellemző akcentusaival, az egyetem végeztével például Kolozsváron szeretett volna maradni a kutatóintézetnél, de azt megszüntették, így Brassóba került tanárnak. Itt indította a Gamma című matematikalapot, mely azonban felkeltette a Securitate érdeklődését is.

Azért fogták vallatóra, mert a lapban megjelent, hogy matematikai társaságot szeretnének alapítani, ami gyanút keltett. Érdekes módon, vallatói között volt a jelenlegi miniszterelnök, Orban Ludovic apja is – mesélte –, aki szépen, választékosan beszélt vele magyarul. Nem lett aztán nagyobb ügy a dologból, de a Gammát 1989-ben betiltották.

A rendszerváltás után, 1990-ben megalapította az Erdélyi Magyar Matematikaversenyt, mely ma is működik. „A semmiből indulva terebélyesedett ki ez a vetélkedő. Gyökerei gyermekkorom kis utcájába, a hagyományokhoz, az ott kibontakozó kreativitásomhoz vezetnek vissza” – hangsúlyozta. A Gamma szerkesztését szerette volna folytatni 1990-ben, de senki nem vállalta, hogy mellé áll az ügyben, ezért abbamaradt. Közben megtanulta a szerkesztést, és sok magyar könyv kiadásáról is gondoskodott, de Brassó magyarságának fogyásával ez a munkája egyre hiábavalóbbá vált. Kiadói munkáját a Brassói Füzetekkel folytatta, de ezen lap tartalékai is kimerültek tíz év után.

„A jó irodalomtanár a kisdiákoknak több matematikát tanít, mint egy korlátolt matematika tanár” – vélekedett az irodalom és a matematika tanításának összefüggéséről, továbbá azt is elmondta, hogy aki szépen fogalmaz anyanyelvén, az belelát a matematika rejtelmeibe is. 1991-ben a Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt alapította meg, melyre Teller Ede atomfizikust is meghívta, aki a diákoknak elmondta, hogy a hidrogénbombát József Attila és Ady Endre költészetének köszönhetően fedezte fel.

Dr. Bencze István nevéhez fűződik a négyfalusi Zajzoni Rab István-, valamint a brassói Áprily Lajos-középiskolák megalapítása is – ezek után azonban, mint megjegyezte, elérkezett számára is az őrségváltás ideje. Arra buzdított végül, hogy ne hagyjuk veszni magyar öntudatunkat, mert nemcsak a matematika, de minden kapcsolódik mindenhez, de ha a gyökereket megőrizzük, és nem hagyjuk, hogy a hatalom kénye-kedvére játsszon velünk, ha segítünk egymásnak, nem hagyjuk el szülőföldünket, akkor minden borúlátó jövendölés ellenére itt, szülőföldünkön is boldogan, békében élhetjük életünket.