Hirdetés
Hirdetés
Felhívás!

Kockázatos, de fejlődni kell!

Kockázatos, de fejlődni kell! Kultúra

Kiss Endivel, a Hooligans dobosával a zenekar Őszi Sokadalom-beli koncertje után beszélgettünk a tavaly megjelent Zártosztály című lemezről, kockázatról, őszinteségről és még sokkal többről.

Hirdetés
Hirdetés

– A Zártosztály más, zúzósabb, mint az előzőek…

– Nagyon más, de amikor a Hooligans-t elkezdtük 26 évvel ezelőtt, az is más volt. Ahogy fizikálisan sem szeretnénk megöregedni, úgy zeneileg is mindig szeretnénk újítani, olyant csinálni, ami más, mint a megszokott. Tóth Tibi, a gitárosunk a zeneszerző, és úgy érezte, hogy a korábbi vonalból már mindent kiírtunk, mi pedig fejlődni szeretnénk.

– A lemez egy óriási slágergyűjtemény, de másképpen, mint a korábbiak. Nem túl kockázatos ez? Hiszen aki a régi dolgokat hallgatja, nem biztos, hogy szereti az új lemezt, és fordítva.

– Van benne kockázat, de ha nem lépjük meg, akkor hazudunk, a Hooligans pedig egy őszinte zenekar. Ez nem azt jelenti, hogy mindig jó dalt tudunk írni, vagy mindig minden sikerül nekünk. Ez nagyon nem így van, hiszen amolyan „mostoha gyerekek vagyunk”, nagyon vidékiek, nagyon szegény családokból, küzdenünk kellett, hogy ilyen karrierünk legyen. De ha ezt éreztük, akkor most ennek kellett jönni. Egyébként jól mondod, mert akik a Királylányt, meg a többi dalt kedvelik, azoknak nem biztos, hogy bejön ez a lemez. De mi bízunk benne, hiszen a koncertjeinken 24 dalt játszunk, azok között régi és új egyaránt van, igaz a régieket lejjebb hangoltuk, és úgy vélem, ezek megférnek egymás mellett, mert mi vagyunk, meg szívből játsszuk. Mindig úgy szerettük, hogy legyenek balladáink és kőkemény dalaink is, mert azok a zenészek, akik mindig ugyanazt csinálják, megalkusznak. Hiszen azért játsszák minduntalan ugyanazt, mert tudják, hogy azt várja a közönség. Egy festőművész, vagy egy író esetében sem szerencsés, ha mindig ugyanazt ismételgeti. Inkább legyünk őszinték, és a dolgunkat csináljuk úgy, ahogy szívből jön, mi ezt valljuk. Van benne rizikó, és nem mi leszünk soha a legsikeresebbek, de ez nem is baj.

– Hangzásban, látványban egyaránt lenyűgöző a zenekar a színpadon. Meddig „nyomja” még a gázt a Hooligans?

– Amíg csak élünk.

– És a „mindig önmagunkat adjuk”-vonal is marad?

– 52 éves vagyok, és nem hiszem, hogy itt a végére meghülyülnénk olyan értelemben, hogy, ha már eddig őszinték voltunk – akár éhen haltunk közben, akár nem – megváltozhatnánk. Számunkra fontos, hogy az életünk becsületben, tisztességben teljen, és nyíltan tudjunk bárkivel a világon beszélgetni. Legyünk tiszták, tudjunk egymás szemébe nézni és szeressük egymást.

– Hány lemez van még a Hooligans-ben?

– Bár a CD-eladás padlón van, egy nagylemezt még biztos kiadunk. Tibike (Tóth Tibor gitáros – szerk.) már készül a dalokkal, aztán januártól mi is bemegyünk a stúdióba. Addig ő összerakja a dalokat, majd mindenki hozzáteszi a saját részét.

Fotó: Tompa Réka

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.