Ismeretterjesztő előadás-sorozatot tartottak Székelyföldön

Ismeretterjesztő előadás-sorozatot tartottak Székelyföldön Kultúra

Június 2-a és 6-a között hét helyszínen tartott a magyar történelemről, annak személyiségeiről, illetve napjaink kutatási eredményeiről szóló tudományos és ismeretterjesztő előadás-sorozatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma égisze alatt működő Magyarságkutató Intézet. Az elhangzottak nagyobb közönséget érdemeltek volna.

A januárban alakult anyaországi történelemkutató műhely öt nap alatt 19 előadót és száz változatos témájú – régészeti, történelmi, archeogenetikai, nyelvészeti, embertani, néprajzi és irodalmi – előadást hozott el hét helyszínre: Gyergyószentmiklósra, Kézdivásárhelyre, Marosvásárhelyre, Sepsiszentgyörgyre, Székelyudvarhelyre, Tusnádfürdőre és Csíkszeredába. Kézdivásárhelyen, az Atrium szállodában vasárnap Borvendég Zsuzsanna Titkosszolgálatok a Kádár-rendszerben, Nagy József A Székely Határvédelmi Erők története 1940–1944 között, míg Teiszler Éva Mátyás székesfehérvári koronázása címmel tartott előadást. Hétfőn Raffay Ernő Erdély 1918–1920 között, Raffay Andrea Csinszka életéről és művészetéről, míg Kulcsár Mihály Székesfehérvár, mint a királyi koronázóváros korai történetéről beszélt. Kedden Németh Zsolt a Kárpát-medence körtemplomairól, Neparáczki Endre a honfoglalók genetikai vizsgálatának eredményeiről, Szabados György pedig III. Béla király azonosításáról tartott előadást. Szerdán Katona József Álmos a népmesék és az anyanyelv kapcsolatáról, Bán János, a Hunyadi-sorozat szerzője egy történelmi regénysorozat születésének okairól és következményeiről értekezett, végül tegnap Makoldi Miklós Zsombor régész a lovasíjász népek és a magyarság kapcsolatáról, Gallina Zsolt pedig az avar és honfoglalás kori vasművességről beszélt az érdeklődőknek. Nagyjából ugyanezek az előadások, ugyanebben az időben, csak más sorrendben a sepsiszentgyörgyi Sugás szállóban is elhangzottak.

Mivel szerkesztőségünkbe csupán vasárnap este futott be a rendezvénysorozat híre, az aznapi előadásokról lemaradtunk, ám a folytatásban részt vettünk. Miután hétfőn három, kedden meg egyetlen érdeklődő volt jelen az előadásokon, a szervezők mozgósították a helyi líceumokat, így szerdán és csütörtökön diákközönség töltötte meg a szálloda konferenciatermét.

Az előadó szakemberek dicséretére legyen mondva, a gyatra érdeklődés ellenére annak rendje s módja szerint megtartották előadásaikat, azonban a gyatra érdeklődés kapcsán felmerül néhány kérdés. Miért nem csaptak időben, megfelelő hírverést? Miért délelőtt, 10 és 11.30 között tartották az előadásokat, amikor a potenciális felnőtt érdeklődők jelentős része dolgozik, illetve miért szállodákat választottak helyszínül művelődési házak, múzeumok vagy éppen iskolák helyett? A fenti kérdéseket a szervezőknek is feltettük, akik továbbították a Magyarságkutató Intézet főigazgatójához, ám ez idáig választ nem kaptunk.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.