Felhívás!

Imreh István-szobrot avattak Bodokon

Imreh István-szobrot avattak Bodokon Kultúra

Második szülőfalujának tekintette Bodokot, ezért a helyi művelődési ház előtt szobrot állítottak Imreh István helytörténésznek, szociológusnak. A második világháború utáni erdélyi magyar tudományos élet meghatározó személyiségének tiszteletére vasárnap, születésének századik évfordulója apropóján emléktáblát avattak „rendes” szülőfalujában, Sepsiszentkirályban is.

 

Sepsibodokon emelkedett hangulat uralkodott a kultúrház nagytermében, ahol a Bodoki Henter Károly Általános Iskola tanulói tartottak nívós programot a szoboravató alkalmából. Ezt megelőzően a vendégeket köszöntő Fodor István polgármester felidézte: Imreh István Bodokon járta az elemi iskolát, későbbi tanári-kutatói pályája az itt szerzett ismereteken alapult.

– A falusi származás Imreh István tudományos munkássága szempontjából is jelentős tényező. Sepsibodok és a székely falu történetének kutatása történetírói tevékenységének központi témájává vált. A bodokiak emlékezetében Imreh István mint a folyóparton olvasó, idejét tanulással töltő, társasági élettől távolmaradó, tisztelettudó, külsejét tekintve igen vonzó, úri fiúként él – mondta a polgármester.

Ezt követően Tamás Sándor megyetanácselnök „megkülönböztetett tisztelettel” köszöntötte Egyed Ákos Háromszékről Kolozsvárra elkerült professzort, akadémikust és Pozsony Ferenc néprajzkutatót, az MTA kőlső tagját, hangsúlyozván: nagyon fontos, hogy ilyen „lámpás emberek” származnak köreinkből. Ezekhez hasonló volt Imreh István is, akinek munkásságában kiemelt helyen szerepelt Bodok és Oltszem.

A csillapodó esőben, a József Attila Művelődési Ház parkjában Kiss Jenő, a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke, valamint Fodor István leplezte le a történész Vargha Mihály által készített mellszobrát. Tegnap délután Sepsiszentkirályban emléktáblát avattak a kutató tiszteletére. Fodor Imre, Sepsiillyefalva polgármestere úgy fogalmazott, nem csak régi templomainkat, épületeinket, hídjainkat kell, hogy felújítsuk és megtartsuk, hanem újra fel kell fedeznünk azokat az elődeinket is, akiknek munkássága, kitartása, helytállása példát mutathat a mai és jövendőbeli generációknak, és Imreh István minden kétséget kizáróan ezek közé tartozik.

Imreh István Illyefalván született 1919. szeptember 12-én, de szülei néhány év múlva Sepsibodokra költöztek, itt járt elemi iskolába. Előbb a kolozsvári Unitárius Kollégiumban, majd a brassói Református Felső-Kereskedelmi Iskolában tanult. 1940-ben a hatalomváltással Kolozsvárra visszatért Ferenc József Tudományegyetem közgazdaságtudományi karának hallgatója lett. A háború után, 1948-től 1983-as nyugdíjazásáig a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen a közgazdasági, majd a történelmi karon tevékenykedett. 2003. január 31-én hunyt el Kolozsváron. 1943-ban megjelent első publikációja Sepsibodokhoz kapcsolódik, kutatómunkájának központi helyén mindvégig a székelység gazdaság- és társadalomtörténetének feltárás szerepelt. Legismertebb munkái: A rendtartó székely falu (1973) és a Törvényhozó székely falu (1983).

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.