A megyében a falvakban is ilyen utak vannak..

Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
A manapság is ismert és az idősebbek körében használatos helynév a hagyomány szerint azt az útvonalat jelzi, ahol Mátyás király mintegy 12 ezer fős, Stefan cel Mare moldvai vajda megregulázására induló hadserege 1467 novemberében Bereck és a mai Ojtoztelep között átkelt a Keleti-Kárpátokon. Lehet, hogy éppen ez idő tájt kopogott be – magát íródeáknak kiadva – a berecki Benet úr zsindelyes házába, aki aztán, legalábbis a Benedek Elek által lejegyzett monda szerint zsírral leöntött lencsével kínálta meg titokzatos vendégét, s később el is nyerte érte méltó jutalmát.
No, de térjünk vissza a történelmi tényként kezelendő moldvai hadjárathoz. A második katonai felmérés (1853–1858; 1869–1870) térképén is jól látható, és ezt erősítette meg az „idegenvezetőként” mellénk szegődő Miklós Barna lemhényi közbirtokossági elnök is, hogy a Király útja a Bóbicsról a Majlát-ponk felé vezet, vagyis Mátyás a Magyaros-tetőnél északnak (vagyis balra) vette az irányt, és nem a mai szerpentines műút egykori nyomvonalán haladt kelet felé. De hol tért vissza az Ojtoz-patak völgyébe? Mert az egyetlen térképen sem szerepel…
A környék bejárása, a terepviszonyok elemzése során arra a feltételezésre jutottunk, hogy Mátyás csapatai a Majlát-ponk és a Bakó-tető között fordulhattak keletnek, illetve délkeletnek, és a Kis-Kalaszló (Bütü)-patak mentén érhettek vissza az akkor még nem létező Ojtoztelep keleti végéhez, pár száz méterre az abban az időszakban épült Rákóczi-vár mai is kivehető romjaitól. Ezt az útvonalat vasárnap sikerült terepjáróval bejárnunk, akár jelzett turistaösvény is lehetne belőle. Arra pedig, hogy a király seregének miért volt szüksége erre a logikátlannak tűnő kitérőre, még visszatérünk.
A megyében a falvakban is ilyen utak vannak..
Mogyoros..teto.. epp a mogyorobokrok miatt…..
szerintem a király forogni kezd ha ezek a lábukat rá teszik az ösvényre még azt is nem kellene le fertőzzék
Semmi esetre sem a Békás szorosban, mert példa már volt arra hogy a magyar királyt a hű vazallusai megakarták kövezni a Verestoronyi szorosban. Még dicsekszenek is vele.
Ha Matyas kiraly elne,ti(UDMR) mar regen nem vezetnetek az erdelyi magyarsagot,erre merget vehettek !