A honlap többnyire a Kovászna megyében megjelenő Székely Hírmondó napilap írásait jeleníti meg, de csak részben azonos annak tartalmával.

Gábor Áron hagyatéka

Gábor Áron hagyatéka Kultúra

A Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese fővédnöksége alatt zajló, Háromszék nem alkuszik-programsorozat részeként, könyvismertető és vetített képes előadás kíséretében került sor szerda este Gábor Áron kengyelének és tárcájának bemutatására a Székely Nemzeti Múzeumban.

„Az 1848 – 49 –es forradalom és szabadságharc szellemi és tárgyi hagyatékát mi, háromszékiek és székelyföldiek közel érezzük magunkhoz. Sajátunknak tekintjük, családi örökségként kezeljük. Ezer­éves múltunk erőt adó nyugalmával mondjuk, kell, hogy legyen ismét székely álom. Egy gazdag és erős Székelyföld” – fogalmazott köszöntő beszédében Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Gábor Áron ereklyéit a kolozsvári Erdélyi Történelmi Múzeumtól kapták kölcsön nyolc hónapra, az általa képviselt intézmény közbenjárására, és Kézdivásárhelyen is ki szeretnék állítani – tudtuk meg Szebeni Zsuzsától, a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi fiókjának vezetőjétől.

Demeter Lajos, Pál-Antal Sándor és Süli Attila történészek szorgos munkájának gyümölcseként jelent meg a Mentor Könyvek Kiadónál, Háromszék az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején címmel az a kötet, amely a korszakra vonatkozó, újonnan feltárt dokumentumok egy részét tartalmazza, szám szerint 869-et. Nem legendákra, hanem tényekre helyezi a hangsúlyt tehát, így forrásanyagként szolgálhat a további kutatásokhoz – emelte ki a bemutatásán jelen lévő szerzők egyike, Pál-Antal Sándor levéltáros, akadémikus. Az 1848-49-es eseményekről sokan és sokat írtak Háromszékre vonatkozóan is, azonban kiderült, hogy még mindig hiányzik egy átfogó történelmi feldolgozása ennek az időszaknak. A most közölt szövegek többnyire közigazgatási, hatósági és katonai iratok.

Demeter Lajos felszólásában megjegyezte, a legendák nem mindig vágnak egybe a valósággal, ami a kutatókat esetenként ellenszenv célpontjává teszi. Ennek ellenére azonban folytatni kell az igazság feltárását.

A rendezvény harmadik mozzanataként megyénk legfontosabb szabadságharcos emlékhelyeit sorolta fel és szemléltette Sántha Imre Géza művészettörténész vetített képes előadásában. Az első ilyen emlékművet a sepsiszentgyörgyi mellett eprestetői csata áldozatainak tömegsírja fölé állították 1871-ben, időrendben az utolsó ilyen alkotás pedig az Erzsébet parkban 2017-ben leleplezett Berde Mózsa-szobor.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.