Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Földrajz és történelem

Földrajz és történelem Kultúra

A Magyar Kormány, a Bethlen Gábor Alap, a Dextramedia Kft. és a Szent István Lovagrend anyagi támogatásával hiánypótló túrakalauz került az érdeklődők asztalára. A volt Magyar Királyság keleti határának nyomvonalát Határjárók A Kárpátokban címmel ismertető sorozat első kötetét a mögöttünk hagyott esztendő végén mutatták be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.

Elsőként Nagy Gábor Levente, az esemény megszervezését magára vállaló Magyar Erdélyért Egyesület (MERT) elnöke köszöntötte a szép számban egybegyűlteket. Ez követően a kiadványt az Erdélyi Kárpát-Egyesület Háromszéki Osztálya nevében méltató Gajdó Kelemen Évától megtudhattuk, hogy a Székelyföldi Határtúra Mozgalom, majd a belőle alakult Kárpát Gyepű Egyesület tagjai, Molnár Sándor és Kánya József irányításával 2003 óta járják Magyarország ezeréves határát. Lépteiket pedig a földrajzi környezet megismerésének, valamint a történelem feltárásának nemes szándéka vezette és vezeti továbbra is. Kezdetben Székelyföld keleti határvonala felderítésének fogtak neki, majd tevékenységüket Erdély és Románia egykori választóvonalára is kiterjesztették.

A Fogarasi-Havasok című túrakalauzt annak szerzője és összeállítója, a már említett Molnár Sándor ismertette, aki nem csak a bakancsos turizmus megszállottja, hanem a szavak mestere is. Ízes nyelven megtartott, vetített képes előadása során kiderült, a sorozat elindításának célja az egykori Magyar Királyság keleti határvonalának megismertetése és a megmaradt határjelek alapján történő beazonosítása volt. Ugyanakkor ama földrajzi régiók iránti érdeklődést is fel szeretnék kelteni, melyeken ez a szakasz áthalad, hiszen a turisztikai körforgalomba történő sikeres bevonásuk a gazdasági fejlődésük motorja és biztosítéka lehet.

A továbbiakban szó esett az államhatár fogalmának történelmi átalakulásáról is, ugyanis ez korszakonként Magyarországon is más-más értelmezést kapott. Így például Árpád fejedelem idejében nem vonalszerű, hanem több napi járóföldre kiterjedően széles, senki földjének nevezett gyepű képezte. Csökkentését, majd teljes felszámolását Szent István indította el a szóban forgó övezeteket érintő földadományozásaival. A maitól eltérő jellegű volt ugyanakkor a mohácsi vész után kialakult török-magyar határ is, ugyanis az egymást követő békeszerződések csak az egyes várak hovatartozását szabták meg. Az általuk ellenőrzés alatt tartott vidék kiterjedését viszont a mindenkori erőviszonyok határozták meg. A határvonal pontos kijelölése, térképen való ábrázolása és terepen jelekkel való kitűzése a török kiszorításának döntő állomását képező karlócai békeszerződés (1699) idején vette kezdetét.

A két ország határának nyomvonalát és a határjelek anyagát és formáját is pontosan rögzítő magyar-román szerződést 1890-ben írták alá Nagyszebenben, kijelölésére pedig 1900-ban került sor. A trianoni békediktátum után Erdélyben berendezkedett román hatalom azonban folyamatosan az akkor felállított határjelek eltüntetésén fáradozik. Éppen ezért óriási jelentőséggel bír a még létezők felkutatása és egy túrakalauz lapjain történő megörökítése, ami a Kárpát Gyepű Egyesület tagjainak érdeme.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük