Musala, a rejtett hegy
Ez volt a negyedik ország-csúcsom, amit megmásztam, a román, magyar és osztrák legma...
Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
K edden 9.30-tól ünnepélyes megnyitóval indult a szeminárium, majd egymást követték az előadások: Szabó Árpád Töhötöm (Kolozsvár) A vidékiség tőkéi újraértelmezve: idegenek és helyiek versengése a helyi erőforrásokért című előadásában kistelepülésen, Bonyhán tapasztalt vállalkozói magatartásokat mutatott be.
Bali János (Budapest) A pálinka az 1880-as évek székelyföldi sajtójában címmel osztott meg érdekességeket a hallgatósággal a pálinkával kapcsolatban. Következtetésképpen elmondható, hogy a népi önismeretbe beépülve nemcsak hasznot, hanem sok esetben bánatot hozott a közösségre nézve. Bereczki Ibolya a szentendrei skanzent képviselte, Tájházi örökségünk – helyi hagyomány, muzeológia, innováció témájában osztotta meg gondolatait. A Székely Nemzeti Múzeum részéről Szőcsné Gazda Enikő beszélt: Egy csíkdánfalvi bútor- és szentképfestő asztalos – avagy egyéniségvizsgálat az etnográfiában címmel egy család többgenerációs díszítő tevékenységét elemezte. Kinda István Háromszék csángói című előadásában a gyertyánosi csángók életéről, hagyományairól osztotta meg kutatásait.
Pál Emese (Kolozsvár) Huszárhagyományok, identitás és nemzetépítés kapcsolata Szentegyházán című előadásában a létrehozott hagyomány témakörében kalauzolta el a hallgatókat. A vargyasi bútorfestő és fafaragó Sütő családot Sütő István mutatta be, aki nemcsak továbbviszi az örökséget, hanem a székelyföldi bútorfestés történetének is aktív kutatója.
A helyszínül szolgáló múzeum állandó kiállítását – Festett ládák a Székelyföldön – Domokos Levente fiátfalvi restaurátor, a házigazda, szervező dr. Pozsony Ferenc és Sütő István mutatták be.
A 101 évvel ezelőtt született Szentimrei Judit textilművészre, néprajzkutatóra emlékeztek délután a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy Szentimrei 100 nevet viselő kültéri kiállítással, amely tavaly jött létre a jeles néprajzkutató születésének 100. évfordulója alkalmából, és eddig csak Sepsiszentgyörgyön volt megtekinthető. A tárlatot Szebeni Zsuzsanna, a Liszt Intézet vezetője mutatta be, kurátorai közül jelen volt dr. Szabó Zsolt. „Szentimrei Judit a 20. század második felében tevékenykedő kiváló romániai magyar néprajzkutató. Tudományos teljesítménye szétválaszthatatlan egységbe fonódik iparművészi, közművelődési és tanári tevékenységével” – hangzott el a méltatásban.
A folytatásban Szabó Zsolt mint szerkesztő és a szerző lánya, Szász Fejér Gyöngyi mutatták be Fejér Miklós: Letűnt paraszti világ Zabolán című kötetét, a kiadvány 2020-ban jelent meg Kolozsváron, a Művelődés gondozásában.