Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Egy sokszínű kultúra napja

Egy sokszínű kultúra napja Kultúra

Számos érdeklődő vett részt az ismert sepsiszentgyörgyi néprajzos, Saiko Tanizaki által szervezett, szombatra időzített japán napon, amelynek változatos programjában gyerekek és felnőttek egyaránt megtalálhatták azt a részt, amely megszólította őket. Érdekes, értékes előadások is elhangzottak e távoli kultúra jellegzetes elemeiről.

Hirdetés
Hirdetés

Az ’56-os emlékparkban megszervezett japán nap délelőtt 11-kor, a Luiza Zan előadásában elhangzó japán himnusszal kezdődött. Majd a szabadtéri foglalkozásokon ikebanát lehetett alkotni. Mint azt dr. Hubbes László egyetemi oktató, a szentgyörgyi Kiss Béla Ikebana-kör vezetője elmagyarázta, többféle ikebana van, a legegyszerűbb hármas tagolásúban is jelen van az ég és a föld, a kettő között az ember. A másik asztalnál Sándor Attila könyvtáros vezetésével origamit hajtogathattak a gyerekek, a harmadiknál a türelmet és odaadást, nagy kreativitást igénylő kagatemarikat lehetett készíteni a kézdivásárhelyi Deák Mária tanárnő vezetésével. Tőle tudtuk meg, ezek olyan kicsi labdácskák, amelyeket fiatal lányoknak adtak ajándékba. Odébb a kandzsi írásjelek (kínai eredetű képírásról van szó) kalligráfiáját tanulhatták Hubbes Pétertől, de a zöldteafélék öt fajtájával is megismerkedhettek Tormáné Kurita Junko asztalánál.

Eközben a Kónya Ádám Művelődési Házban Vihar Judit, a Japán–Magyar Baráti Társaság elnöke, a Károlyi Gáspár Református Egyetem japán tanszékének oktatója, irodalomtörténész és műfordító tartott előadást a rövid, tömör japán verstípus, a haiku kialakulásáról, szerkesztésének szabályairól, illetve számos gyöngyszemet megismerhettünk a japán irodalomból jeles magyar költők fordításában. Seiko Tanizaki a kandzsi képírásról, dr. Hubbes László Attila a legismertebb haikuköltő, Macuo Basu költészetéről beszélt, majd a rizsbor (szaké) készítéséről, irodalmi és kulturális hátteréről hallhattak Bán Mihálytól. Tóth Anna Mária masszőr a yumeiho-masszázstechnikáról tartott bemutatót, Péter Árpád karateoktató pedig a japán harcművészet, a kardforgatás szellemiségének erőszakmentességéről értekezett: az igazi kardforgató mesterek ugyanis azért tökéletesítik tudásukat, hogy úgy tudják kikerülni vagy lefegyverezni a támadót, hogy ne kelljen annak életét kioltani.

A nap folyamán haiku-költészetben is kipróbálhatták magukat a jelenlévők, a legjobbakat ott a helyszínen értékelte és díjazta a zsűri, melynek Vihar Judit, Józsa Attila és Para Olga voltak a tagjai.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások
    • User
      Dátum: 2021. december 8., 12:57
      ÉRTÉKELÉS: 3

      Kernem szepen a maga nevet, ha ilyen hozzaszolast tesznek!
      En vagyok a szervezoje a rendezvenynek, nevem Tanizaki Seiko.
      Azert szerveztem a sajat kulturajat bemutato esemenyt,
      hogy ismertessem meg ebben a szuk vilagban hogy
      van olyan kulturalis erkek es vannak olyan emberek akik
      tavoli kulturat annyira tisztelik es apoljak.
      A vilag nem csak olyan fajta embekekbol all, hogy csak anyagi erteket latnak es
      ezek utan egesz vilagot vandorolnak.

  • User
    Dátum: 2021. december 4., 12:49
    ÉRTÉKELÉS: 8

    Migránsók ??? Én szégyellem magam az ilyen kijelentés után. Kíváncsi lennék arra az emberre aki ezt írta. Vagy egy olá de az nem ír ilyet. Vagy egy tipikus bunkó paraszt magyar az anyaországból. Vagy még rosszabb egy erdélyi magyar aki elfelejtette hogy ki ő valójában és milyen értéket képvisel. Csak jelzem ő egy olyan japánt hagyott ott a kedvedért drága migránsozó ami tiszta, modern ,színes pontos, precíz és végtelenűl TISZTELET TUDÓ. Ami rád nem jellemző.