Egy erdélyi magyar értelmiségi életútja

Egy erdélyi magyar értelmiségi életútja Kultúra

Az erdélyi magyarság utóbbi három évtizedének küzdelmeit is tükröző riportregényt mutattak be hétvégén a Bod Péter Megyei Könyvtárban. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által 2019-ben kiadott, Fedelet a fejünk fölé címet viselő kötet egy vállalkozó és politikus rendszerváltáson átívelő életútjának az ismertetésén keresztül villantja fel a nemzeti közösségünk sorsának alakulását.

Ritkán fordul elő, hogy egy regény főszereplője a maga hús-vér valóságában közönség elé lépjen, és szóljon önmagáról, de Bálint József ezt is megcselekedte. Így a legilletékesebbtől tudhattuk meg, hogy a politikai pályán egészen fiatalon indult, s ezzel egybeestek költői szárnypróbálgatásai is, hiszen versei jelentek meg az Utunk folyóiratban. A rendszerváltást követő tíz évben építőmérnökként a szakmánál maradt, politizálni 1998-ban kezdett.

Elmondása szerint azért, mert várta a valódi versenyhelyzetet, amelyben tétje van a politikának és a pártokban kifejtett munkának. A magyarságot érintő sorskérdések kapcsán megjegyezte, az RMDSZ, sajnos, nem ezekkel, például a külföldre távozott gyermekeink elvándorlásának okaival foglalkozott és foglalkozik, hanem a parlamentbe való bejutási küszöb elérésével. Ez váltotta ki a szövetségen belül a Tőkés László által vezetett ellenzéki csoport megalakulását, amelyhez ő is csatlakozott. Így vált 2008 januárjától a Magyar Polgári Párt (MPP), majd 2016-tól az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) politikusává és önkormányzati képviselőjévé.

A művet kiadó EMNT ügyvezető elnöke, Sándor Krisztina rámutatott, Bálint József az elmúlt 15 esztendőben politikusként cselekvő szerepet vállalt Sepsiszentgyörgy és a megye közéletében, miközben építéssel foglalkozó cégét is tovább működtette. Méltatója szerint vállalkozóként és közéleti személyiségként egyaránt az alázattal ötvözött konok kitartás és megalkuvást nem ismerő szókimondás jellemzi, ezért sok olyan politikus akad, aki nem kedveli. Éppen ezért örvendetes a kötet megjelenése, hiszen elolvasásával meg lehet ismerni a Szilágycsehből elindult, és Sepsiszentgyörgyön révbe jutott magyar-székely valódi egyéniségét.

A könyv szerzője, B. Kovács András közíró elmondása szerint azért figyelt fel Bálint Józsefre, „mert hitelesek voltak a szavai.” Ez a „rendszercserét követő nagy érzelmi-világnézeti váltás idején” történt, amikor a „magyar közéletben új, kritikus szemléletet képviselő helyi csapatban” megszólalt egy olyan hang, amelyre érdemes volt odafigyelni. „Azóta ama társaságból sokan visszatértek civil pályájukra, nem úgy Bálint József, az egykori sajtóértekezletet tartó politikus és interjúalany, akinek nem szokása feladni ama céljait, melyeket helyesnek tart.” Életútja több mint tanulságos, ezért annak számbavételét a legkorábbi időkkel kezdték, „mikor eljött e pályakép megírásának ideje.” És annak is, hogy „átfogóbb képét nyújtsák magának az erdélyi sorsnak egy egyéni életbe szövődő változatáról, politizálás és szakma, a vállalkozói problematika, közélet és magánélet ellentmondásos összefonódásáról.”

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.