Felhívás!

Dicsőséges országgyarapítás

Dicsőséges országgyarapítás Kultúra

Péntek este a Vigadó Művelődési Ház dísztermében tartott könyvbemutatóval egybekötött előadást Babucs Zoltán hadtörténész, a Magyarságkutató Intézet ügyvivő szakértője. A Lemhényi Ifjúsági Szervezet (LISZ) felkérésére az előadó az 1938–1941 közötti országgyarapítások időszakát, a felvidéki, a kárpátaljai, az erdélyi és a délvidéki bevonulás főbb eseményeit ismertette.

Bevezetőjében az előadó elmondta, hogy a trianoni békediktátum nyomán Magyarország nem csupán területének kétharmadát és lakosságának több mint felét vesztette el, hanem a Magyar Királyi Honvédséget is szoros keretek közé szorították, korlátozták a hadsereg létszámát és felszereltségét, hogy az csak a belső rendfenntartásra legyen elegendő, önálló támadó háború megvívására ne legyen alkalmas, valamint el kellett törölni az általános hadkötelezettséget is.

Magyarország a 20-as évek második felétől kezdve már kezd erősödni, és meghirdeti a revíziós politikát – folytatta Babucs. Bevezetik a rejtett toborzás intézményét, illetve megindulnak a titkos hadi fejlesztések is. A korlátozások lejárta után, 1938-ban elkezdődik a honvédség minőségi és mennyiségi fejlesztése, és ugyanebben az évben megszületik az első bécsi döntés, amely nyomán Magyarország visszakapja Felvidék és Kárpátalja déli, többségében magyarlakta területeit.

1939-ben Magyarország visszafoglalja Kárpátalja teljes területét, 1940-ben pedig Erdély felé veti tekintetét. Miután a Szovjetunió visszaköveteli Romániától Besszarábiát és Észak-Bukovinát, a magyar vezetés is elérkezettnek látja az időt az erdélyi területek visszaszerzéséhez. A magyar és a román fél közötti tárgyalások eredménytelenül zárulnak, és már úgy tűnik, hogy háború lesz, amikor Románia tengelyhatalmi döntőbíráskodást kér, és meghozzák a második bécsi döntést, amelynek értelmében Észak-Erdély és Székelyföld visszatér Magyarország fennhatósága alá.

A Magyar Királyi Hadsereg parádés módon, hatalmas ünneplés közepette érkezik meg Erdély területére. Az egyeztető tárgyalások során a románok vállalják, hogy kivonuláskor mindenkitől elveszik a fegyvert, aki nem katonai személy, ez azonban nem történik meg, így több helyen is fegyveres incidensekre került sor, például a szilágysági Ippen és Ördögkúton. Ennek ellenére, összességében viszonylag békés módon zajlott le a hatalomátvétel – vélekedett a hadtörténész.

1941 áprilisában megtörténik Délvidék visszafoglalása is, így Magyarországnak sikerül megkétszereznie a trianoni döntés nyomán létrejött területét. Ekkor körülbelül 172 ezer négyzetkilométert és 14,5 millió lakost számlál a Magyar Királyság, ennek viszont nagy ára van, Magyarország kénytelen elköteleződni Németország és Olaszország oldalán a második világháborúban – zárta mondandóját Babucs Zoltán.
Az előadást követően könyvvásárra és dedikálásra került sor.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.