A kézdivásárhelyi diákok tudják, hogy a kiállítás alku a művészettel
Mester és tanítványok címmel nyitották meg péntek este azt a közös festészeti kiállí...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Háromszék honismereti bibliográfiájával kívánjuk segíteni a helytörténeti kutatásokat, elkészítjük a székelyföldi települések monográfiáját, de ezen kívül is megjelentettünk már köteteket a megyésítésről, az oltszemi kastélyról, a háromszéki népi mesterségekről vagy éppen Románia címeréről, amelyek közül egyesek nemcsak magyarul, hanem románul, sőt angolul láttak napvilágot – sorolta a tanácselnök.
– Ha összeszámoljuk, az elmúlt tíz évben mintegy száz személynek volt lehetősége munkára, publikálásra, illetve némi szerény tiszteletdíjra. Fontosnak tartjuk, hogy ne csak újra kiadjuk, amit elődeink esetleg már megírtak, hanem alapkutatást végezzünk – hangsúlyozta Tamás Sándor.
Visszatekintve, a megyetanácselnök megjegyezte: az első két kötet „adott volt”, hiszen a két háromszéki akadémikus, Egyed Ákos és Pozsony Ferenc arra már megírta saját szülőfaluja, Bodos, illetve Zabola monográfiáját. A „kezdőcsapat” Nagy Balázsból és Tóth Szabolcsból állt, hozzájuk csatlakozott Kinda István és Csáki Árpád.
Kinda István néprajzkutató elmondta, a kötetek követik Háromszék „belső tagolását” (Sepsi-, Kézdi-, Orbaiszék és Erdővidék), és a „mindenkori monográfiák szemléletét”: előszó, hegyrajz, vízrajz, régészeti feltárások, történelmi leírás (ez leginkább Cserey Zoltán feladata), templom- és egyháztörténet (ez Csáki Árpád specialitása), közművelődés, egyletek (ez Tóth Szabolcs területe), néprajzi leírás (Szőcs Gazda Enikő, Kinda István), jelen állapot (Nagy Balázs). Csáki Árpád történész hozzátette: az egyháztörténeti részt „javarészt a semmiből” kell megírni, hiszen gyakran a lelkészek sem tudják, hol vannak, mit tartalmaznak a vonatkozó iratok. Érdekességként megemlítette, például sikerült bizonyítani, hogy a zágoni templom egykor vártemplom volt, vizes sánccal és védőtornyokkal.
Imreh István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója és a Háromszék Vármegye Kiadó vezetője elégedettségének adott hangot, amiért az intézmény „nemcsak a rendezvények alkalmával” kap szerepet, hanem bebizonyosodik, hogy „magas szintű módszertani munkát” is végez, és úgy fogalmazott, ezzel a sorozattal „sikerült felnőni a kiadó nevének szellemiségéhez”. Eddig kilenc kötet látott napvilágot: Háromszék honismereti bibliográfiája, Zabola, Bodos, Bodok, Alsócsernáton, Dálnok, Mikóújfalú és Zágon; ez utóbbi egyben az első olyan, amely két nyelven, románul és magyarul jelent meg. Bemutatóját tegnap este tartották a Mikes-kastély egykori magtárában (magyar verzió), illetve pénteken a román kultúrházban (román kiadás). A következő kötet Uzonról, majd Nagybaconról jelenik meg, amit egy kézdiszéki település követ majd.