Felhívás!

Bemutató a Háromszék Táncegyüttesnél

Bemutató a Háromszék Táncegyüttesnél Kultúra

Tiszta címmel, egy újabb ígéretes, szórakoztató és látványos, de ugyanakkor megfontolandó és követendő üzeneteket is hordozó néptánc-színházi előadással készül megörvendeztetni az érdeklődőket a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes. Bemutatására szeptember 30-án hétfőn 19 órakor kerül sor, a Háromszék Táncstúdióban.

„Nem kell a néprajztudományban járatosnak lenni ahhoz, hogy a tiszta melléknévből azonnal főnevekre asszociáljunk. Mindenekelőtt nyilván a forrás kínálkozik (adja magát), de faluhelyen a szoba sem ment még feledésbe, s a víznek, vagy táncnak ugyancsak közkedvelt jelzője.

Tervezett táncszínházi-néptánc-színházi előadásunk a tiszta melléknév megannyi árnyalatát, virulens színeit szeretné megmutatni közönségének. Esetünkben fontos szerepet kap majd a mozdulat tisztasága (fegyelme), lehet az autentikus, múltba hajló, vagy jelent, jövőt idéző. Nem csupán a „mit”, a „hogyan” is fontos számunkra, tehát példát szeretnénk mutatni majd tisztaságból, a tánc terápiás, tisztító erejéből” – vallják az együttes vezetői és az előadás színpadra álmodói.

Örvendetes, hogy egy Juhász Zsolt által rendezett és koreografált új darabbal indíthatják az évadot – adott hangot elégedettségének Deák Gyula Levente igazgató a tegnapi sajtótájékoztatón. Azt is elárulta, hogy a következő bemutatóra a fennállásuk 30. évfordulóján, jövő esztendő májusában kerül majd sor. Ugyanakkor Könczei Árpád rendezésében a Banda című előadásuk felújított változatát is játszani fogják, Budapesten és itthon egyaránt.

Amint azt a budapesti Duna Művészegyüttes vezetői tisztjét is ellátó Juhász Zsolttól megtudhattuk, már indulásának az első pillanataitól szoros szellemi és fizikai kapcsolatban van a Háromszék Táncegyüttessel. Éppen ezért örül, hogy ezt a művet velük sikerült színre vinni. Mint ahogy annak is, hogy megjelenítésében az általa nagyra becsült Horváth Zsófia magyarországi és Melles Endre sepsiszentgyörgyi koreográfus alkotók mellett, a felvidéki jelmeztervező Furik Rita lelke is benne van.

Újságírói kérdésekre válaszolva rámutatott, hogy a tánc- és zeneanyagot Gyimesből, Marossárpatakról és Magyarpalatkáról, továbbá a Dél-alföldről, Somogyból és a Felső-Tisza vidékéről merítették. Munkájának vezérfonaláról szólva nem rejtette véka alá, azt szeretné, hogy előadásai találkozzanak a ma emberének vizuális és gondolati világával, ezért rendezésük során a különböző kortárs művészeti ágak alkotásaiból is ihletődik.

Furik Rita bevallotta, hogy elsősorban az előadás címe (Tiszta) ragadta meg, és „kényszerítette” arra, hogy sűrű teendői és Kárpát-medence szerte végzett tevékenysége mellett, a maga módján ennek a létrejöttéhez is hozzájáruljon. Azt fogalmazza meg, érzékelteti és láttatja ugyanis, hogy az embernek nap mint nap tisztulni kell, és ő ezt az üzenetet igyekezett beleszőni a táncosok ruházatába is. Annál is inkább, hogy meggyőződése szerint ez a darab egy mostani vetülete a mai, szétszaggatottságában is egységes magyar társadalomnak, amelynek túlnyomó részét a tisztaságra való törekvés jellemez.   

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások