Szónokverseny középiskolások számára
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 173. évfordulója alkalmából szónokversenyt...
Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
A befogadó intézmény vezetője, Vécsi Nagy Zoltán köszöntője után Hegedűs Enikő csíkszeredai művészettörténész ismertette a kiállító életpályáját, és méltatta alkotásait. Megtudhattuk, hogy Simó Enikő (1943) az udvarhelyszéki Mátisfalváról indult, és textilművésszé a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán formálódott mesterei, Maria Ciupe és Szendrei Judit kezei alatt. Tanulmányai végeztével a medgyesi textilgyár munkatársa (1968–71) lett, majd a Brassói Gyermekszínház díszlet- és bábtervezőjeként tevékenykedett (1971–1997). Méltatója szerint a színházi környezet nagyban hozzájárult művészi szemlélete és alkotói munkássága kiteljesedéséhez, ugyanis a színpadi előadások kihívásai folyamatosan igénybe vették képzelőerejét, új megoldások kiötlésére ösztönözték.
„Díszleteivel a puritán környezetből is képes volt varázslatos világot teremteni. A kommunizmus nincstelenségében a máshol fel nem használható anyagokból mozgatható, szerethető és számos hazai és nemzetközi fórumon díjazott bábfigurákat hozott létre” – fogalmazott Hegedűs Enikő. – „Simó Enikő évtizedek óta szabadon alkot, a külső elvárásokat figyelmen kívül hagyva, a belső hangra és megérzéseire hallgat.”
Régebbi, jelen kiállításon is megcsodálható munkáinak legfőbb jellemzői „az alap geometriai formákba illesztett, azok határai között mozgó, vagy azokból kilépő zsinórok és szalagok.” Közéjük tartozik A csend zúgása címet viselő, „piros gyapjú alapból előbújó, az enyhe széltől is megmozduló csengettyűk képzetét keltő szőnyege”, amely előbb magához vonzza a szemlélődő tekintetét, majd megállásra és gondolkodásra készteti.
Amint azt Hullámok I–III. vagy Egyensúly I–IV. című alkotásai is sugallják, állandó jelleggel „újabb és újabb megoldások, anyagok és technikák” után kutat. „Megsejti az anyagban rejlő formai lehetőségeket, és képzeletét a véletlenül kezébe került textíliák is megragadják. A jelentéktelennek vélt fehér lámpabél- vagy fekete selyemszalag-csíkokból képes sorozat-kompozíciókat felépíteni. Ugyanakkor a fehér és fekete változatos árnyalataival több rétegű mélységet érzékeltet (Ablak I–II.). Kedveli az egyszerűnek vélt, de számos árnyalattal rendelkező fehérek és feketék használatát. Van bátorsága csak feketével dolgozni, és felfedezi azok árnyalatait (…) Az utóbbi évben fekete alapon aranyszállal hozza létre a képek rajzolatát”(Aranykor I–VI.).
A február 12-ig látogatható tárlat megtekintése után úgy véljük, hogy Útmutató című, 2020-ban készült műve Simó Enikő visszamenőleg is érvényes hitvallásának a keretbe foglalt megfogalmazása. Egy üzenet értékű rovásírásos mondat olvasható rajta. „Olyan kevesen vagyunk, hogy megengedhetjük magunknak az őszinteség és egyenes beszéd luxusát.”