Az elhurcoltak emlékét idézte

A holokauszt erdővidéki áldozatainak listáját állította össze és tette közzé a közösségi oldalán nemrég egy bardoci fiatalember, Varga Manassé.

– Mivel Auschwitz 75 évvel ezelőtt szabadult fel, januárban a megszokottnál is több cikket lehetett olvasni a holokauszt-témában, tulajdonképpen így pattant ki az ötlet, s így találtam rá a Jad Vasem emlékhatóság adattárára – mondta el érdeklődésünkre.

Az összesen 87 erdővidéki személy nevét tartalmazó listát a Holokauszt Áldozatainak és Hőseinek Izraeli Emlékhatósága, a Yad Vashem Intézet adatbázisa alapján állította össze Manassé, megjegyezve, hogy az adatok elírásokat tartalmazhatnak, esetleg hiányosak lehetnek, így másokat kért fel arra, hogy segítsék munkáját esetleg kiegészítő információkkal, ám többet egyelőre nem sikerült megtudni a listán szereplő személyekkel kapcsolatban.

Közülük sokan még a 19. század végén vagy a 20. század elején születtek Baróton, de vannak vargyasiak, bölöniek, középajtaiak, felsőrákosiak, miklósváriak is, nevük után többnyire az áll, hogy meghaltak a holokauszt során, vagy sorsuk ismeretlen. Többen jelezték, hogy az áldozatoknak érdemes lenne egy emléktáblát állítani valahol Erdővidéken. Ezzel Manassé is egyetért, amennyiben sikerülne más forrásból is bizonyítani az áldozatok neveinek hitelességét – mondta.

Más forrásoknak mi is próbáltunk utánanézni. Megtudtuk, hogy a holokauszt mintegy 950 háromszéki zsidót vagy zsidónak minősített keresztényt sújtott, közülük megközelítőleg százötvenen élték túl a deportálást vagy a munkaszolgálatot. Féder Zoltán Zsidók Háromszéken című történelmi adat- és szöveggyűjteményéből kiderül, az erdélyi léptékkel mérve elenyésző számú háromszéki zsidó közösség 1910-ben volt a legnépesebb, ekkor az 1227 izraelita a megye összlakosságának 0,8%-át tette ki. 1941-re ez az arány 0,7%-ra csökkent.

Az említett könyvben az is szerepel, hogy a holokauszt során Háromszéken is a helyi hatóságok aktív részvételével zajlott a zsidóirtás, a helyi lakosság sem mutatott sok hajlandóságot a zsidók megsegítésére. „Kisebb-nagyobb segítségnyújtásra (papok, egy-egy polgár esetében) volt példa, és a személyes kapcsolatok révén általában minden keresztény közéleti embernek, társadalmi szereplőnek volt egy zsidója. A személyes kapcsolatok viszont a gettósításokkal tartalmukat vesztették, kifulladtak néhány erőtlen mentesítési próbálkozásban” – írja a szerző. Az 1930-as román népszámlálás Baróton 18 zsidóról tesz említést.

A nehéz történelmi időket a csillagoshazak.hu honlap segítségével is idézhetjük: 1944. május 3-án és 4-én Háromszék vármegye, Csík vármegye déli része és Csíkszereda zsidó közösségét is Sepsiszentgyörgyre, a Gazdasági Iskola félig elkészült épületébe gyűjtötték. A sepsiszentgyörgyi gettóba került Barót és a miklósvári járás zsidósága is. Sepsiszentgyörgy város honlapjáról a továbbiakban azt is megtudhatjuk, hogy az ide hurcoltakat 1944. május 10-én zsúfolt vagonokban továbbvitték a szászrégeni táborba, ahonnan június elsején indították tovább őket Birkenau–Auschwitz irányába. Az első csoport ide 1944. június 6-án érkezett meg. Ugyancsak az itteni információk szerint a 756 háromszéki zsidó munkaszolgálatos és deportált közül mindössze 148-an tértek vissza.