Az életről, másképp

Az életről, másképp Kultúra

Csütörtökön este telt ház előtt mutatták be Albert Ildikó író, klinikai pszichológus Szókratész védőbeszéde című, általa szösszeneteknek nevezett, rövid írásokat tartalmazó könyvét. Aki pedig eljött, nem bánta meg, hiszen értékes ismeretekkel gazdagodott az életről és általában a minket körülvevő világról.

A szerzővel beszélgető Sarány István újságíró, főszerkesztő (Hargita Népe) elhangzott véleménye szerint ennek a kötetnek a kiadásával és sikerével újra bebizonyosodott, hogy „az on-line-felületek és a közösségi média elterjedése nem az írott szó végét jelentik, csupán egy újabb eszközt arra, hogy az ember gondolatait megoszthassa másokkal.” A Szókratész védőbeszéde ugyanis tulajdonképpen tömör, pár mondatban megfogalmazott és a világháló egy közösségi oldalán (Facebook) megjelent gondolatok a gyűjteménye. Könyv formájában való megjelenése pedig a pozsonyi AB-ART Könyvkiadó tulajdonosának, Balázs F. Attilának köszönhető.

A szemmel láthatólag életvidám, humort sem nélkülöző, de ha kell, mélységesen komoly és megfontolt Albert Ildikótól az est folyamán ugyanakkor megtudhattuk, hogy bár kiskorától szeretett volna írni, ez a vágya csak felnőttként teljesült, ráadásul jó néhány, belőle bosszúságot kiváltó ok hatására. Közéjük sorolta a lélektani alapismeretek hiányát, a negatív gondolkodást és életmódot, a borúlátást, a tabuk általi körülbástyázásunkat, valamint a világ különböző tájairól, országairól és nemzeteiről bennünk kialakult téves nézeteket is. Így született meg tollából szép sorjában a lélekismeretről, a köztudatban élő előítéletekről, az egyéni és közösségi gondolkodásmód alakulásáról értekező Mindennapi lelkünk (2003), Az önpusztító lélek (2006), az Egy görög, egy török… (2008), a Léleképítés (2009), a szentföldi utazásról, bibliai helyekkel, nevekkel való konkrét találkozásról beszámoló A bölcsesség kezdete (2010) és Az utazás divatja (2011), valamint az életvitelünket szabályozó tiltásokról szóló Örökzöld tabuk (2012).

Sarány István kérdésére válaszolva az írásról úgy vélekedett, azon kívül, hogy nyomot hagyunk vele magunk után, illetve a gondolatainkat is kifejezzük, így tudunk a legjobban tanítani, és általa örökítjük át, adjuk tovább a nyelvünket. Éppen ezért, miután éveken keresztül a szépirodalom művelésének gondolatával kacérkodott, a közelmúltban nekirugaszkodott novellákat írni, de első regényével is vajúdik.

A találkozó emelkedetten bensőséges hangulatának megteremtéséhez nagyban hozzájárult Babos Szélyes Margit és Könczey Kinga gyönyörű hangja, valamint Krecht Emese zongorajátéka, a könyv tartalmába pedig Józsa Zsuzsa és Para Olga jóvoltából kóstolhattunk bele. Végezetül mi is ebből idézzük a szerző nemzeti öntudatra vonatkozó gondolattöredékét: „Nemzeti hovatartozásunk tudata fontos kapaszkodó helyünk keresésekor, az értékrendszerünk kialakításakor, befolyásolja önbecsülésünket, és – még gyakori megtépázása mellett is vagy azzal együtt – biztonságot adó, egyént és társadalmat megtartó erő.”

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.