Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Az életmű tükörcserepei

Az életmű tükörcserepei Kultúra

Egykori kollégák a Cuvântul Nou és a Megyei Tükör napilapoktól, valamint Beliczay László, az MTI munkatársa és Damokos Csaba, a Kovászna Megyei Képzőművészek Szövetségének elnöke méltatta Bartha Árpád fotográfus életművét pénteken az Árkosi Kulturális Központ Olt utcai székhelyén, a Bástya-ház galériájában, ahol kiállítással és egy új kötettel emlékeztek meg a művészről.

Ha élne, márciusban töltötte volna a 80. évét az igen korán, 37 éve elhunyt fotóriporter, akinek hatalmas hagyatékát Váry O. Péter már 2004-ben megpróbálta egybegyűjteni könyv és kiállítás formájában. Sokan ígértek sok mindent ehhez, senki nem tartott meg semmit belőle, így csak most érett meg az idő arra, hogy elsősorban a fotóművész özvegyének hozzájárulásával – aki jelen volt a megnyitón –, valamint további felkutatott negatívokkal, a hagyaték feldolgozásával és rendszerezésével megszülessen a pénteken megnyitott fotótárlat. A megnyitón mutatták be az eredetileg 150 oldalasra tervezett kötet helyett elkészült, több mint 450 oldalas, igényes albumot is, melyet Kopacz Attila, a kulturális központ vezetőjének ígérete szerint hamarosan román és angol nyelven is megjelentetnek.

Mivel érdemelte ki ezt a megtiszteltetést Bartha Árpád? Damokos Csaba villogó szemű, lobogó zakójú, mindig sietős emberként emlékezett rá, aki a dokumentum- és művészfotó műfajában egyaránt otthonosan mozgott, és rendkívül precízen végezte munkáját, úgy, hogy a rutin nem darálta be, hétköznap is alkotott, nem csupán dolgozott. Így illeszkedett be azoknak az éveknek a rendkívül jelentős fotográfusi nemzedékébe, amelynek ugyanúgy része volt idősebb Kovács László, Bortnyik György, Fóris Pál; fotógrafikái pedig Baász Imre és Plugor Sándor hatását is mutatják.
Autodidakta vasmunkásként kezdett fotózni, de rendkívül érzékeny volt a technikai újítások iránt – méltatta a néhai művészt Beli­czay László, a Magyar Távirati Iroda fotósa, képszerkesztője. Természeti és paraszti életet ábrázoló fotói a két világháború között jellegzetes magyaros stílusban készültek, majd a 70-es években modernista hatásokat, erős kontrasztokat, konstruktivista jegyeket mutatott. Bartha kísérletezett a fotórelief (domborhatású fénykép nem látóknak – szerk. megj.) műfajával is, amit jóval később a németek dolgoztak ki, ő azonban ehhez nem kapott elég támogatást.

Egykori román kollégái a Cuvântul Nou laptól, Dumitru Manolachescu és Ioan Drăgan is igen meleg szavakkal emlékeztek meg róla, és többször is felemlegették a hetvenbeli nagy árvízkor készült, világot bejárt fotóját, amelyen egy útszéli kereszt emelkedik ki a mindent elöntő vízből. Ez sokáig poszterként díszítette a főszerkesztő falát. Czegő Zoltán költő, mint volt munkatárs elmondta, a tőle kölcsönkért Bartha-képet mások is annyira megbecsülték, hogy azóta se kapta vissza, Bogdán László pedig a fotósnak dedikált versét olvasta fel.
A kiállítás Szentgyörgyről hosszú vándorútra indul, Székelyudvarhely, Bukarest, Bákó, Szeben, Kolozsvár lesznek következő állomásai, majd a Balassi Intézet segítségével Magyarországon is bemutatják.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük