Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Amit nem lehet vitatni

Amit nem lehet vitatni Kultúra

A finnugor elmélet ellentmondásaira hívta fel a hallgatóság figyelmét Pogátsa István magyarországi őstörténet-kutató a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Napok alkalmával szervezett tudományos értekezleten tartott előadásában. Állításait hazai, valamint külföldi régészek, illetve történészek e témakörben megfogalmazott véleményeinek ismertetésével támasztotta alá.

Az említett elmélet szerint a Krisztus előtti IV. évezredben a vadász-halász, gyűjtögető életmódot folytató finnugor népesség a középső Volga–Káma-vidék és a Nyugat–Urál területén leledzett. A Krisztus előtti III. évezred végére azonban annyira túlnépesedett, hogy szétvándorlásra kényszerült. Egyes csoportjai a Felső–Volga, innen pedig az Onyega–Ladoga vízgyűjtő területének folyói mentén vándoroltak nyugat és északnyugat, mások pedig dél, illetve keleti irányba. Ez eredményezte a finnugor alapnyelv és ősnép szétválását, és vezetett az ugor ág elkülönüléséhez, amelyhez a magyar is tartozik.
László Gyula (1910–1998) régész, történész, egyetemi tanár az elmélet lényegét a következőképpen foglalta össze: „Valamikor az őskőkor végén, az újkőkor elején kis területen, összezsúfolódva éltek, s nagyjából egy nyelvet beszéltek az uráli-finnugor népek elődei, aztán túlszaporodva keltek volna vándorútra nyugat felé, le-leszakadva egymástól.” Mindezt pedig régészként lehetetlennek tartotta, ugyanis minél kezdetlegesebb az életmód (pl. gyűjtögető, halász-vadász), annál nagyobb területre van szükség a betevő falat biztosításához. Téves tehát a kis területen élő sűrű lakosság elképzelés, sőt, éppen a fordítottja, vagyis óriási terület és csekély lakosság az igaz, tehát a finnugor elmélet már a kiindulási pontján alapjaiban meginog.
László Gyula megállapítását kutatásaik alapján keleti és nyugati szakemberek egyaránt alátámasztották. Például a kiváló orosz régész és néprajzkutató, Valerij Csernyecov (1905–1970), de ezt igazolják Robert Carneiro (1927) amerikai antropológusnak a dél-amerikai yanomami indiánok között végzett megfigyelései is. Ráadásul P. N. Tretyakov (1909–1976) és N. V. Trubnyikova (1912–1997) határozottan kijelentik, hogy a gyűjtögető, halász-vadász életmódot folytató népeknek a régészeti kultúrákhoz történő kapcsolása lehetetlen. A. P. Szmirnov (1899–1974) régész pedig leszögezi, hogy nem sikerült ugorokra jellemző tárgyakat vagy régészeti kultúrát kimutatni.
Pogátsa még hosszasan sorolta a példákat annak érzékeltetésére, hogy a finnugor elmélet minden tudományos alapot nélkülöz. És ezen még csodálkozni sem lehet, ugyanis az eredetileg Paul Hunsdorfer (1810–1891) nevet viselő, majd Hunfalvy Pálra átkeresztelkedő szepességi szász és a szintén német származású Budenz József (1836–1892) nyelvészek az íróasztal mellett következtették ki. Ennek ellenére azonban akadémiai körökben a mai napig dogmaként kezelik, hiszen még vitát sem lehet folytatni róla. De vajon miért? – vetődött fel végezetül az egyáltalán nem költői kérdés, amelynek megválaszolását az előadó a hallgatóságra bízta.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Hozzászólás a(z) Névtelen bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2018. július 10., 11:22
    ÉRTÉKELÉS: 1

    Na aztan ez a Pogátsa István magyarországi őstörténet-kutató nagyon teli lehet nyelveszeti szakertelemmel. De a tudomany es a tenyek makacs dolgok – nem lesznek a politika prostitualtjai.

  • User
    Dátum: 2018. július 10., 22:31
    ÉRTÉKELÉS: 1

    Ide nem szuksegeltetik sem Huntsd sem Sajnovics mert nezzel meg egy mai torokot , tegyel melleje egy magyart. A kulunbseg a tipusok kozott oriasi es rogton latod hogy ezek soha nem lehetnek rokonok, jellem, test , alak mindenben kulonbozik a ket nep teljesen mas. Meg a vilagurbol is latszik a sok kulonbseg ,semmi hasonlosag nincs a ket nep kozott. Inkabb a turulsag na az a nagy felrevezetes.

  • User
    Dátum: 2018. július 11., 10:11
    ÉRTÉKELÉS: 3

    Ebben a cikkben egy szó nincs arról, hogy a mai törökökkel rokonok lennénk. Ugyanúgy ha elméssz Finnországba, és rokonainknak nevezed őket, a törökökkel ellentétben szemberöhögnek. Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy — Henkey Gyula kutatásai eredményeként tudjuk – embertani szempontból a falusi és mezővárosi magyarság körében a közép-ázsiai eredetű jellegegyüttesek abszolút többségben vannak (a finnugor formákhoz képest a túlsúlyuk tizennégyszeres: a turanidok aránya 52,2%, a finnugoréké, 3,8%, a régi germán és szláv típusok pedig 0,2%-ban, illetve 1,1%-ban észlelhetők). Tehát az igazság megtaláláshoz nem a világűrbe kell menni, csak egy kicsit utánaolvasni.

  • User
    Dátum: 2018. július 16., 6:56
    ÉRTÉKELÉS: 0

    Az MTA tiszteletreméltó és igen ambiciózus igyekezettel, állásfoglalást adott ki a magyarok eredetével kapcsolatban, választ ígérve a „Kik vagyunk, kik voltunk, mi magyarok? – a közvéleményben is sokakat foglalkoztató, és tudományosan is izgalmas kérdésére. A választ három cikkben kívánta megadni, és ezeknek megírására három elismert tudóst kért fel.
    Az állásfoglalásba foglalt ambíciók lényegét, így fogalmazták meg:
    „Cikkünk azzal a szándékkal született, hogy a sajtó, a tanárok és a nagyközönség számára összefoglalja a magyar őstörténet kutatásával kapcsolatos legfontosabb, tudományosan alátámasztott állításokat és tényeket.”
    Az első cikk (Magyar őstörténet-honnan hová?) – címmel jelent, meg amely az őstörténet, nyelvrokonság, származás témakörét kívánta körbejárni. A cikket Klíma László jegyzi.
    Összességében – azt kell, hogy mondjam – hogy Klíma Lászlónak nem sikerült választ találnia a feltett kérdésre, mert az a válasz, amit nyújtott, az sok mindenre alkalmas lehet, de arra semmiképpen, nem hogy „összefoglalja a magyar őstörténet kutatásával kapcsolatos legfontosabb, tudományosan alátámasztott állításokat és tényeket”
    Úgy vélem, tehát, hogy az MTA állásfoglalásnak ez a fejezete, semmilyen szerepet nem játszhat a „tudományos eredményeken alapuló ismeretgyarapításban”, sőt, könnyen támadási felületet nyújthat. A tudománynak viszont nagy vesztesége, hogy mostantól kezdve már végképpen nem mondhatja, hogy csak a finnugorellenes oldal használ bizonyítatlan és hamis rágalmakat, csúsztatásokat, hazugságokat és féligazságokat. Honti László könyvének ( A nyelvrokonságról – Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság) megjelenése óta egyre világosabb, hogy az MTA nem képes artikulálni a finnugristák arrogáns, gyalázkodó és rágalmazó stílusú megnyilvánulásait. Úgy néz ki hiába volt Pusztay János figyelmeztetése – és elhatárolódása:
    „A hagyományos uráli nyelvészet képviselői gyakran a kisajátított igazság trónjáról mondják el megsemmisítő véleményüket.” – ( Pusztay János – 2011)
    Ebben a cikkben Klíma László tudományos tények összefoglalása helyett, tovább építi a finnugrisztika hamis és igaztalan legendáit, sőt – Ő maga kíván bábáskodni a finnugrisztika legújabb „hazug rágalmazása” születésénél.