Felhívás!

Aggasztó jelenségek

Aggasztó jelenségek Kultúra

A sepsiszentgyörgyi születésű, de Temesváron élő volt mikós diák, Bodó Barna újságíró és szakíró, politikus, politológus, egyetemi docens két leg­újabb könyvével ismerkedhettek meg az érdeklődők szerda délután Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtárban, tegnap pedig a kézdivásárhelyi Vigadóban. A szerzővel Sepsiszentgyörgyön dr. Tapodi Zsuzsa egyetemi docens és Váry O. Péter újságíró, közíró beszélgetett.

„Bármilyen minőségében is nyilvánul meg, következetesen a kutatási témáit, vagyis a szórvány helyzetét, az etnikumok közötti kapcsolatokat, oktatásügyet, a politikát, regionalizmust és határmentiséget taglalja. Eddig húsznál több önálló kötete jelent meg magyar és román nyelven, amelyekben tanulmányok formájában ismerteti és elemzi a felsorolt területeken zajló folyamatokat. A most bemutatandó könyvei is az erdélyi magyar nemzetrész égető és megoldatlan gondjairól szólnak” – fogalmazott bevezetőjében Szonda Szabolcs könyvtárigazgató.

Amint azt dr. Tapodi Zsuzsától megtudhattuk, a nagyváradi Europrint Kiadónál 2020-ban Jelenségek szélzúgásban metaforikus címmel megjelent könyvben fellelhető írások a magyar nyelvű oktatás kérdéskörét veszik górcső alá politológiai, antropológiai és jogi megközelítésben. Az ily módon bemutatott jelenségek pedig szomorú és negatív képet rajzolnak ennek helyzetéről, annak ellenére is, hogy a tudományos pontossággal dolgozó szerző nem kíván az érzelmekre hatni. A dolgok állásáról már a címek árulkodnak, hiszen ilyenekkel találkozhatunk közöttük: Téveszmék a politikában, A Bolyai Kezdeményező Bizottság, Az egyetemkérdés olvasatai, Egyetemépítés és multikulturalitás, Iskolaválasztás tömbben és szórványban, A marosvásárhelyi katolikus líceum kálváriája, Kisebbségi magyar fiatalok identitásváltozatai.

A fejezetek közül rendkívül izgalmas például a magyar nyelvű állami egyetemért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottságról szóló, mert olyan valaki tollából született, aki mindvégig részt vett ebben a végül szélmalomharcnak bizonyuló küzdelemben. A tények tárgyszerű tálalása pedig a jövőnk szempontjából is fontos, hiszen az utánunk jövő nemzedékek csak ilyen és hasonló tanulmányokból szerezhetnek tudomást az elődeik cselekedeteiről vagy mulasztásairól.

A könyv következő négy, szintén a magyar nyelvű állami egyetem ügyével foglalkozó fejezete még jobban rávilágít azokra a negatív folyamatokra, amelyeknek a kulturális önazonosságán munkálkodó magyar nemzeti közösség ki van téve. A marosvásárhelyi katolikus líceum megalakítása elé gördített akadályok és a létrejöttét megakadályozni hivatott huzavonák időrendi sorrendben való ismertetése pedig az olvasó számára egyértelművé teszi, hogy ezek nem véletlenszerű történések, hanem egy aprólékosan kidolgozott magyarellenes stratégia mozzanatai. És ezzel világossá válik, hogy a magát minden nemzetközi fórumon jogállamként meghatározó Románia távol áll ettől a minőségtől. Ha az lenne ugyanis, akkor az anyanyelven történő tanulásnak Alkotmányban is rögzített joga nem válhatna politikai kérdéssé.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.