Családos napok Szörcsén
Hétvégén második alkalommal szervezte meg az Egyenlő Esélyekért Egyesület és a Szörc...
Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
„Bármilyen minőségében is nyilvánul meg, következetesen a kutatási témáit, vagyis a szórvány helyzetét, az etnikumok közötti kapcsolatokat, oktatásügyet, a politikát, regionalizmust és határmentiséget taglalja. Eddig húsznál több önálló kötete jelent meg magyar és román nyelven, amelyekben tanulmányok formájában ismerteti és elemzi a felsorolt területeken zajló folyamatokat. A most bemutatandó könyvei is az erdélyi magyar nemzetrész égető és megoldatlan gondjairól szólnak” – fogalmazott bevezetőjében Szonda Szabolcs könyvtárigazgató.
Amint azt dr. Tapodi Zsuzsától megtudhattuk, a nagyváradi Europrint Kiadónál 2020-ban Jelenségek szélzúgásban metaforikus címmel megjelent könyvben fellelhető írások a magyar nyelvű oktatás kérdéskörét veszik górcső alá politológiai, antropológiai és jogi megközelítésben. Az ily módon bemutatott jelenségek pedig szomorú és negatív képet rajzolnak ennek helyzetéről, annak ellenére is, hogy a tudományos pontossággal dolgozó szerző nem kíván az érzelmekre hatni. A dolgok állásáról már a címek árulkodnak, hiszen ilyenekkel találkozhatunk közöttük: Téveszmék a politikában, A Bolyai Kezdeményező Bizottság, Az egyetemkérdés olvasatai, Egyetemépítés és multikulturalitás, Iskolaválasztás tömbben és szórványban, A marosvásárhelyi katolikus líceum kálváriája, Kisebbségi magyar fiatalok identitásváltozatai.
A fejezetek közül rendkívül izgalmas például a magyar nyelvű állami egyetemért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottságról szóló, mert olyan valaki tollából született, aki mindvégig részt vett ebben a végül szélmalomharcnak bizonyuló küzdelemben. A tények tárgyszerű tálalása pedig a jövőnk szempontjából is fontos, hiszen az utánunk jövő nemzedékek csak ilyen és hasonló tanulmányokból szerezhetnek tudomást az elődeik cselekedeteiről vagy mulasztásairól.
A könyv következő négy, szintén a magyar nyelvű állami egyetem ügyével foglalkozó fejezete még jobban rávilágít azokra a negatív folyamatokra, amelyeknek a kulturális önazonosságán munkálkodó magyar nemzeti közösség ki van téve. A marosvásárhelyi katolikus líceum megalakítása elé gördített akadályok és a létrejöttét megakadályozni hivatott huzavonák időrendi sorrendben való ismertetése pedig az olvasó számára egyértelművé teszi, hogy ezek nem véletlenszerű történések, hanem egy aprólékosan kidolgozott magyarellenes stratégia mozzanatai. És ezzel világossá válik, hogy a magát minden nemzetközi fórumon jogállamként meghatározó Románia távol áll ettől a minőségtől. Ha az lenne ugyanis, akkor az anyanyelven történő tanulásnak Alkotmányban is rögzített joga nem válhatna politikai kérdéssé.