„A történelem mindig hoz lehetőséget”  – interjú Raffay Ernő történésszel

„A történelem mindig hoz lehetőséget”  – interjú Raffay Ernő történésszel Kultúra

A Magyarságkutató Intézet Székelyföldi előadás-sorozata keretében tegnap délelőtt a kézdivásárhelyi Atrium szállodában Raffay Ernő tartott előadást Erdély 1918–1920 között címmel. A közismert történésszel az előadás után beszélgettünk a trianoni békediktátum mai évfordulója apropóján.

– Ön szerint a közeljövőben várható-e változás a román hatalom hozzánk való viszonyulásában?

– Ha a dolgok jelen állás szerint maradnak, nem, ugyanis a mindenkori román kormányok, politikai nézettől függetlenül hasonló álláspontot képviselnek a magyar-kérdésben. Most a Kárpát-medencében van magyar-kérdés, amit igazságosan kell megoldani, mert lassan 100 éve, hogy tíz országba vagyunk szétdarabolva; de van román-kérdés is. A románság ugyanis szellemi, gazdasági, kulturális, katonai hatóerejéhez képest sokkal nagyobb területekhez jutott annak idején. Ez így nem igazságos, hiszen ha a két nép érdekeit nézzük, jelenleg a románság érdekei érvényesülnek, a magyarság érdekeiért pedig örökös harcban állunk.

– Európa álláspontja változhat-e ebben a kérdésben?

– Az EU különböző alapvető szabályaiban minden nagyon szépen le van írva, de például a kisebbségvédelmi jogi rendszere nincs, tehát az EU jogilag nem alkalmas a kisebbségek érdekeinek megvédésére. Jó példa erre az iskolaügy: nincsenek a tagállamokra vonatkozó iskolaügyi jogszabályok, ezek megoldása a tagállamok kormányára tartozik. Ebből adódóan Szlovákiában és Romániában teljesen soviniszta, magyarellenes iskolarendszer működik. Például nem lehet elintézni, hogy magyar orvosi egyetem vagy legalább kar legyen Marosvásárhelyen, ahol komoly magyar egyetem volt. Vagy az autonómia. Nincs központi jogszabály, a katalán autonómiát kőkemény politikai és néha fegyveres harccal vívták ki, Dél-Tirol autonómiáját pedig vonatrobbantásokkal, meg hasonlókkal. Székelyföldön a magyarok békésen küzdenek az autonómiáért, és a magyar érdeket nem engedik még minimális szinten sem érvényesülni.

– Véglegesnek kell tekinteni Trianont?

– A történelemben semmi nem végleges. 1992 végén felbomlott az egyik trianoni utódállam, Csehszlovákia. Ott komoly magyar lehetőségek nyíltak, csak nem volt olyan magyar kormány Pesten, amely élt volna ezekkel. 1991 és 1995 között pedig a második utódállam, Jugoszlávia darabolódott tagállamaira. A történelem nem betonoz be mindenféle döntéseket: ha egy nép elnyomott, bíznia kell abban, hogy az idő új lehetőségeket hoz. Ha Budapesten normális magyar kormány van, akkor anyaországként tudja segíteni a tíz országba szétszórt magyarokat. Az biztos, hogy pozitív jövő áll előttünk.

– Eközben mit tehetnek az itteni magyarok?

– Őrizzék a magyarságot, lelkiekben, iskolában, művelődésben, kultúrában emelkedni kell, illetve meg kell őrizni azt a szintünket, amely Közép-Európában már Trianon előtt igen magas volt. Ha ezt megőrizzük, és jön egy történelmi lehetőség, és van egy erős anyaország, akkor jön el a pillanat.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.