A székelykaputól a törülközőig

A székelykaputól a törülközőig Kultúra

A századfordulón tevékenykedő, sepsikőröspataki Szinte Gábor rajztanár, fényképész, rajzoló hagyatékából nyílt kiállítás múlt héten a Székely Nemzeti Múzeumban.

A néprajzi gyűjtő a 20. század eleji, alakuló néprajztudomány egyik tevékeny „terepmunkásának” tekinthető, aki a népköltészet példájára hivatkozva javasolta a hagyományos népi alkotások felgyűjtését „a kaputól az utolsó törülközőig”. Erre utal a budapesti Néprajzi Múzeumból érkezett tárlat címe is: A székelykaputól a törülközőig.
„Mindig hű maradt Székelyföldhöz és a Székely Nemzeti Múzeumhoz, ezért is mondhatjuk, Szinte Gábor hazajött” – fogalmazott Vargha Mihály múzeumigazgató köszöntőbeszédében, kiemelve, hogy a mostani tárlat igazi székely tematikájú kiállítás, a székelykapu-konferencia folytatásának is tekinthető.

Székelyföldnek és Háromszéknek óriási szerencséje, hogy a 19. század végén, 20. század elején tehetséges képzőművészek kezdték el dokumentálni ezt a vidéket, tudtuk meg dr. Szőcsné Gazda Enikő néprajzkutatótól, aki a korabeli gyűjtések elindításának körülményeit vázolta. Kiemelkedő szerepe volt Szinte Gábor rajztanárnak, aki sepsikőröspataki származásúként belülről ismerte Székelyföldet. Első komolyabb tanulmánya Háromszék, Csík, Udvarhely és Maros-Torda vármegye házait vette számba, és elsőként kötötte össze a háztípusok alakulását a tűzhely változásaival; ez a szemlélet később fontos szerepet kapott a magyar néprajztudományban.

Korában meglehetősen haladó véleménynek számított az is, hogy a népi építészet reprezentációját nem kiállításokban képzelte el, hanem eredeti helyen való megőrzésüket szorgalmazta. A 20. század legelején Kalotaszegen kívül egész Erdély építészete ismeretlennek számított, ezért is fontos Szinte Gábor munkássága, aki elsőként átfogóan dokumentálta Székelyföld népi kultúráját, Huszka Józseffel együtt a térségre irányította a kutatók figyelmét.

A kiállítás rajzokból, fényképekből, úti jelentésekből áll, hiszen Szinte Gábor nem tárgyakat gyűjtött, hanem így örökítette meg a tárgyi világot, mondta el Tasnádi Zsuzsanna kurátor, a Néprajzi Múzeum munkatársa, kiemelve, hogy a fiatalok számára is szeretnék vonzóvá tenni ezt az értékes anyagot, ezért úgymond az ő nyelvükön szól az az interaktív székelykapu-rajzoló program, amit a múzeumban ki is lehet próbálni. A Néprajzi Múzeum anyagát kiegészítették a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményében levő, a gyűjtemény témájához vagy a családhoz kötődő tárgyakkal is. A kiállítás Sepsiszentgyörgyön július végéig látható, majd Székelyudvarhelyre költözik.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.