A Spanyol Királyság nagyasszonya

Amint arról már korábban beszámoltunk, Szent Margit és Piroska mellett a mai Spanyolország kialakulásához nagy mértékben hozzájáruló Árpád-házi Jolán (1219–1251) különleges életútját is szép számú hallgatóság elé tárta Bálint Huba székelyudvarhelyi kutató a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Házban régebb megtartott előadásában.

A Spanyolországban Magyarországi Jolán (Jolánta) néven tisztelt magyar hercegnő, házassága révén Aragónia–Katalónia királynéja és Montpellier úrnője II. András magyar király (1176–1235) lányaként látta meg a napvilágot. Édesanyja a francia főnemesi családból származó Courtenay Jolán, konstantinápolyi latin császári hercegnő volt. A keresztény hercegnők fölött gyámságot gyakorló IX. Gergely pápa I. Jakab aragóniai királyt választotta Jolán férjéül, akivel 1235-ben kötött házasságot a barcelonai katedrálisban. A korabeli feljegyzések szerint több száz főt számláló kíséretéhez kézművesek is tartoztak, akiknek a hatása a mai napig érezhető az aragóniai kézművességen.

Az ugyancsak vele tartó nagyszámú nemesember részt vett a férje által az Ibériai-félszigetet évszázadok óta uralmuk alatt tartó mórok (arabok) ellen indított honvisszaszerzési, spanyolul reconquista háborúban, a II. András által küldött katonákkal együtt. A Magyar Királyság hadereje szerepet játszott tehát Spanyolország felszabadításában és egyesítésében.

De a magyar uralkodó lánya nem csak ezt a küzdelmet sikeresen elindító, és ezért Hódító nevet kapó II. Jakab felesége, hanem a katonákat harctéri jelenlétével is lelkesítő, férjét jó tanácsokkal segítő személyiség is volt. Ekképpen szerzett tekintélyének köszönhetően a nőket semmibe vevő mórok vezére is kénytelen volt őt addig példátlan módon tárgyalófélként elfogadni, a valenciai erőd feladása feltételeinek kidolgozásakor. Az így megszületett dokumentumot pedig a királyné is aláírta.

Valencia felszabadulása után Jolán lesz a tartomány első királynéja, és uradalmuk székhelyét az itt található Castellon de la Plana városkába helyezték át. A hálás utókor ennek egyik terét Jolánról nevezte el, és szobrot állított neki, amelynek talapzatán a következő felirat található: „Castellon és a Honfoglalás (Reconquista – szerk.) Lovagjai Magyar Violant Királynőnknek.” Violante ugyanis a Jolán név katalán megfelelője.

A magyar királyi hercegnő és I. Jakab házasságából 10 gyerek született. Közülük Jolán (1236–1301) Kasztília királynéja, Péter (1240–1280) Aragónia királya, Jakab (1243–1311) Mallorca királya, Izabella (1247–1271) Franciaország királynéja, míg Sancho (1250–1275) Toledo érseke lett. Korai halála után földi maradványait a Santa María de Vallbona-kolostorban helyezték örök nyugalomra. Síremlékén ez olvasható: „Árpád-házi Jolánta nyugszik itt, magyar királyi hercegnő, I. Jaume királynak hitvese, Pannónia szép virágszála, aki Spanyolországot jeles uralkodók és glóriás szentek nemzetségével ajándékozta meg”. A már említetten kívül, emlékét Barcelona, Zaragoza, Valencia, Vila-Real és még számos település róla elnevezett tere és utcája őrzi.