Felhívás!

A régi székely jelképekről

A régi székely jelképekről Kultúra

A székelyek régi és új jelképeiről, pecsétjeiről, címeréről, zászlóiról, a napjainkban elterjedt székely zászló előzményeiről hallhattak előadást az érdeklődők a kézdivásárhelyi Vigadóban megtartott Tudástár előadássorozat legutóbbi, negyedik kiadásában. A székely zászlónak nem mindig volt kék az alapja, a nap és a hold is csak később vált fő elemmé.

A Tudástár negyedik meghívottja dr. Szekeres Attila István, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke volt, aki vetített képes bemutatóval ismertette a székely jelképeinknek előzményeit, útját a jelenlegi kinézetéhez. Szekeres már az előadása elején felhívta a figyelmet, hogy a székely címernek, zászlónak sokáig nem kék volt az alapja, hanem vörös.

– A régi címer kardot tartó páncélos kart ábrázolt, a kard pedig egy medvefejet, egy szívet és egy koronát szúrt át, az alapja pedig vörös volt – mutatott rá.

A bemutató alapján kiderült, hogy az évek és régiók szerint sokszor változott a medvefej, a szív, a korona sorrendje, de a fő elemek ugyanazok maradtak.

– A csobotfalvi Szent Péter és Pál-plébániatemplom régi, gótikus oltárán látható egy 1500 körüli címer, amelyen a három elemet átszúró kardot tartó páncélos kar mellett már megjelent a csillag és a hold is, másodlagos elemként – szemléltette az előadó.

Az első irat, amelyen a címerkép kék mezőben jelent meg, az az 1616-os adománylevél volt, amelyet Bethlen Gábor adományozott Székelyvásárhelynek. Ekkor emelte szabad királyi rangra a várost, valamint változtatta meg a nevét Marosvásárhelyre.

– Innen eredhetnek azok a nézetek, miszerint a régi székely címer kék alapon lett volna, azonban egészen eddig mindenhol vörösen jelent meg – hangsúlyozta a címerszakértő.

Marosvásárhelyen kívül Háromszék és Székelyudvarhely is örökölte a régi székely címert. A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban tekinthető meg Háromszék régi címere, amelyen ugyanúgy egy kardot áttartó páncélos kar látható, azonban egyedül csak szívet szúr át.

A sávozott székely zászló elsőként Hans von Aachen brassói csatát ábrázoló festményén tűnik fel, a zászló kék–fehér–kék sávokból áll, a fehéren pedig Székely Mózes monogramja olvasható.

– Semmi sem bizonyítja, hogy akkoriban sávozott zászlót használtak volna, csak a művész festette így meg. A mai székely zászló elődjeként mégis szokás ezt említeni.

A nap és a hold elsőként 1580-ban jelenik meg az erdélyi rend tiszteletére veretett emlékérmen, mellettük pedig látható a növekvő sas és a hét bástya is. 1659-ben aztán egy országgyűlési határozat rendelte el, hogy a székelységnek a nap és a félhold legyen a jelképe a pecséten.

A manapság használt zászló mintája elsőként 2004-ben jelent meg, amikor megalakult a Székely Nemzeti Tanács. Megalakulásukkor saját jelképet is készítettek, amelyet néhai Kónya Ádám helytörténész, a Székely Nemzeti Múzeum egykori igazgatója rajzolt le. Akkor a hold mellé egy nyolcágú csillagot rajzolt, a tanács nyolc széki szervezetét mutatva.

– A román hatalom csinált ebből aztán székely zászlót. Minél több megszorítást vezetett be, annál többször kezdtük használni. Annyira elterjedt, hogy 2009-ben a székely önkormányzati nagygyűlésen el is fogadták. A régi vörös mezőből az évek során tehát két rész kék, egy rész arany lett, a napból pedig csillag – summázott az előadó.

A Tudástár október 14-i előadásán a Voces Női Kar lép fel. A zenekar és meghívottjai – Pilbáth Zsuzsa, Nagy Rebeka, Welbanks-Székely Edit, Kristóf Tünde, Kádár Andrea, Berde Imola, Geréb Emőke és Cserkész Emese – A Nagybetűs Nő cím alatt a történelmi idők folyamán változó női szerepeket mutatják be egy dalos időutazáson keresztül.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.