Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

A párbeszéd a bizalom alapja

A párbeszéd a bizalom alapja Kultúra

Konstanca megyében az az elterjedt közfelfogás, hogy Erdélyben magyarul és németül beszélnek, románul nem tud senki – derült ki mindjárt az első nap a Bikfalván rendezett interetnikus táborban. A tábort szervező Identitás és Párbeszéd Egyesület (AID) szerint éppen ezen városi legendák leküzdését szolgálják ezek az akciók.
A konstancai török kisebbség képviselői, akik egyébként államilag finanszírozott, úgynevezett közhasznú egyesület tagjai, már a tábor kezdete előtt leszögezték: abszolút tiszteletlenségnek tekintik, hogyha valaki nem beszéli az ország hivatalos nyelvét. Náluk nem az a probléma, hogy megtanuljanak románul, hanem egyre inkább az, hogy anyanyelvüket megőrizzék és a fiataloknak megtanítsák – fejtették ki.
Alexandru Andriesei, az AID elnöke hátrahúzódva hagyta, hogy a „messziről jöttek” kifejtsék véleményüket. Mint mondja: nem baj az, ha ő is szembesül azzal, hogy „milyen szintről kell kezdeni” a párbeszédet.
– Láthatja, hogy hála a televíziók „áldásos” hatásának, ezek a fiatalok, akik mégiscsak érdeklődnek, nyitottak más kisebbségek iránt – ezt már önmagában az is bizonyítja, hogy ide eljöttek – körülbelül ennyit tudnak az itteni állapotokról. Az ilyen táboroknak éppen az a célja, hogy személyesen megtapasztalják, hogy a sajtóban erről a régióról bemutatott kép – finoman szólva – nem mindenben egyezik meg a valósággal, ismerkedjenek, kapcsolatokat szerezzenek, és járuljanak hozzá a különböző nemzetek között húzódó falak lebontásához – mondja a fiatal aktivista.
Úgy látja: falak pedig vannak és ezek közül a legerősebbek a „nyelvi falak”. Meglátása szerint, ha az itteni fiatalok nem tudnak kommunikálni, akkor minden egyéb hiábavaló.
– Itt nemcsak arról van szó, hogy a magyar fiatalok nem akarnak megtanulni románul, hisz ez a legtöbb esetben nem felel meg a valóságnak, erről is beszélünk a táborban, hanem arról is, hogy kifogásolható az a módszer, ahogy nekik tanítják a román nyelvet, erről is beszélünk a táborban. Beszélünk arról is, hogy egy ilyen etnikai környezetben, az ország többségét kitevő románok, akik itt számbeli kisebbségben élnek, helyesen tennék, ha legalább társalgási szinten megtanulnának magyarul, ám erre, hivatalos keretek között, még opcionális tantárgyként sincs lehetőségük, például az iskolában – mondja Andriesei.
A román, magyar, török és roma közösség mintegy 30 képviselője bemutathatja saját közösségük értékeit, nyelvét, szokásait. A program részét képezik olyan előadások, amelyek a vidék személyiségeihez, kulturális-történelmi hagyományaihoz kapcsolódnak és sor kerül kürtőskalácssütés-oktatásra is.
Az akció egy nemzetközi konferenciát vezet fel, amelyre szeptember 12–13-án kerül sor; melynek témája a kisebbségek jogainak alakulása az elmúlt száz esztendőben, amelyen nem csak Sepsiszentgyörgy és Kovászna megye vezetői tartanak előadást, hanem például Sergiu Constantin is, a bolzanoi kisebbségkutató intézet munkatársa.
A tábor az etnikumközi kapcsolatok hivatalának támogatásával jött létre, és vasárnapig tart.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük