Felhívás!

A magyar kultúra napja Háromszéken

A magyar kultúra napja Háromszéken Kultúra

Hétvégén megyeszerte számos eseményt rendeztek a magyar kultúra napja alkalmával. A megyeszékhelyen lecke- és fúvóshangversennyel, Evilági-koncerttel, irodalmi estekkel, Kézdivásárhelyen kiállításmegnyitóval, Kovásznán koncerttel emlékeztek a jeles napra.

Pénteken, január 20-án 20 órától tartott hangversenyt a rétyi Kováts András Ifjúsági Fúvószenekar a magyar kultúra napja alkalmából. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház nagytermében sorra kerülő rendezvény egyben a Magyar Fúvószenei és Mazsorett-szövetség, minősítő hangversenye is volt. A zsűri tagjai között jelen volt a szövetség elnöke, Szabó Ferenc. A rétyi zenekar Maksai József karnagy vezetésével C fokozatot, koncertfúvós kategóriában pedig kiemelt arany minősítést kapott 92 pontszámmal.

Az eseményen bemutatott műsorszámok között olyan zenei gyöngyszemek szerepeltek, mint Erkel Ferenc Hunyadi-indulója, illetve a Fegyvertánc a Dózsa György című operából, továbbá Johann Strauss Cigánybáró-nyitánya, Kodály Zoltán Kállai kettőse, vagy ifj. Johann Strauss Éljen a magyar! című műve. Nyitásként értelemszerűen elhangzott a Himnusz – lévén hogy január 22. a Kölcsey-vers születésnapja, és 1989 óta a magyar kultúra napja is –, illetve a műsort a Szózattal és a székely himnusszal zárták.

Alkotók belső interkulturalitásban

A Bod Péter Megyei Könyvtár a román kultúra napja (január 15-e) és a magyar kultúra napja (január 22-e) között találó módon olyan költőket hívott pénteken közönségtalálkozóra, akik maguk is partok között lavíroznak: a fiatal brassóiak, Andrei Dósa és Róbert G. Elekes identitását egyszerre határozza meg az, amit a brassói Áprily Lajos Líceum végzettjeiként magukénak tudhatnak, illetve az, amit a brassói román írók közösségében, önképzőkörében elsajátítottak, olyannyira, hogy románul alkotnak, köteteiket elismeréssel fogadta a kritika is.

A Tein színpadán Szonda Szabolcs könyvtárigazgató és Adrian Lăcătuș irodalomkritikus faggatta a fiatal szerzőket, akik főleg románul, de magyarul is feleltek a kérdésekre, illetve felkonferálták, felolvasták verseiket. Megtudtuk, főleg azért lettek román költők, mert Brassóban nem volt magyar „kifutópálya”, nem találtak értő és befogadó szakmai közegre. Egy kreatívírás-tanfolyamon illeszkedtek be a kortárs brassói román irodalom vonulatába, majd írásaikat igen hamar publikálták. „Mai dolgokból ihletődnek, filmekből, zenéből, a vizuális kultúra, még a videojátékok is visszaköszönnek nyelvezetükben, tematikájukban, de stílusuk igen különböző, nem beskatulyázhatók”, mondta a kritikus. Andrei Dósa már három kötetet tud maga mögött, de műfordítóként is közölt már, Róbert G. Elekes eddig egykötetes szerző. Több kultúrában otthon vannak, a magyar és román mellett Róbert G. Elekes angolul is írt, Andrei Dósa a német kultúra alapos ismerője, tanára. Legszívesebben minden kultúrát beépítenék a költészetembe, mondta ez utóbbi.

Alkalmi szélhárfa

A magyar kultúra napjának előestéjén, szombaton este a sepsiszentgyörgyi Tein Teaházban, ugyancsak a Bod Péter Megyei Könyvtár társszervezésében, Fekete Vince és Lövétei Lázár László legújabb versköteteit, a Szélhárfa. 99+1 haiku és az Alkalmi című könyveket mutatták be. Szonda Szabolcs kérdéseire válaszolva a szerzők többek között beszéltek ezekről a rendhagyó „megállókról” alkotói pályájukon, eredeti és magyar haiku viszonyáról, természetlíra és szemlélődő-elgondolkodtató vers kapcsolatáról, arról, hogy milyen fokozatai vannak a vers alkalmiságának, és milyen módon lesz egységes egy olyan kötet, amely igen különböző idejű, terű, témájú és formájú verseket tartalmaz.

Szoborerdő a múzeumban

Szombaton a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeumban nagyszámú érdeklődő jelenlétében nyitották meg Vargha Mihály és Ilés-Muszka Rudolf szobrászművészek Szoborerdő című kiállítását.

Dimény Attila múzeumigazgató házigazdaként köszöntötte a jelenlévőket, közöttük az Ilés-Muszka Rudolfot elkísérő, Pásztor Béla polgármester vezette veresegyházi küldöttséget a múzeum idei első kiállításmegnyitóján, megjegyezve, „ünnep a mai nap számunkra, ugyanis két Kézdivásárhelyről elszármazott szobrászművészt köszönthetünk a magyar kultúra napja előestéjén, akik négy évtizeddel ezelőtt városunkban kezdték eltanulni a művészet csínját-bínját.”

Vetró András szobrászművész üzenetét a kiállítást méltató Dobolyi Annamária művészettörténész olvasta fel. A kiállítók első mestere hangsúlyozta, Vargha Mihályt a hely szelleme hatja át, majd abból építkezik. Művészetében fellelhetők a mítoszra, a kultikus hagyományokra hivatkozó szimbólumok, bensőséges hangú vallomások. „A komolyság és az irónia, az örökkévalóság és a mulandóság lehetősége egyidejűleg jelentkezik munkáin.” Ilés-Muszka Rudolf különböző anyagok művészi ötvözése útján összeépít, összeállít, ötvöz. Hagyja beszélni a természet adta anyagot, de úgy, hogy az alkotói tett és a véletlenszerű, önmagát adó formavilág egyensúlyba kerüljön, ügyelve arra, hogy az érintetlen felületek ne hassanak befejezetlennek. „Az anyag nemes átváltozása megy végbe szobrain”, summázott Vetró.

Dobolyi Annamária elmondta, a művészek szerint a kiállítás három fontos mozgatórugója kettejük művészetben fogant barátsága, a Kézdivásárhely iránti ragaszkodás, valamint az iskola, a rajzosztály, az egykori tanárok, diáktársak, a közösség iránti tisztelet. „Én ezt a három pillért kiegészíteném egy negyedikkel, a szakmaiságukkal, szobrászatukkal, amely a többi három pillérre építkezve kiemelkedik előttünk és szoborerdőként viselkedik. (…) Többnyire fából készült alkotásaik erdőként lélegeznek, ahogy mi is lélegzünk szemlélve ezeket, fejünket forgatva, honnan látjuk jobban a maguk teljességében, miként is nyílnak meg számunkra ezek a szobrok, és miként nyílunk meg mi, nézők a szobrok előtt”.

Nagy-Babos Tamás magyartanár, a művészek egykori osztálytársa Faludy György Michelangelo utolsó imája és Szilágyi Domokos Hétmérföldes csizma című versét adta elő. Ilés-Muszka Rudolf kiállítótársának, régi (Kézdivásárhely) és új (Veresegyház, Magyarország) otthonának, ez utóbbi elöljárójának és az őt elkísérő barátainak mondott köszönetet a támogatásért, míg Vargha Mihály így fogalmazott: „ennek a kiállításnak Szoborerdő helyett az is lehetne a címe, hogy Köszönet. Köszönet a céhtörténeti múzeumnak, az iskolának, egykori tanárainknak, ennek a kicsi városnak, amely olyan szépen, csodálatosan indított bennünket akkor, amikor nagyon képlékeny volt a lelkünk.” Végezetül a veresegyházi polgármester megköszönte a céhes városnak Ilés-Muszka Rudolfot, „aki tizennégy éve művészetével ajándékozza meg új otthonát”.

Koncert, színdarab és irodalmi előadás

Kovásznán a Magyar Kultúra Napja alkalmából, pénteken a Városi Művelődési Ház valamint a Kőrösi Csoma Sándor Líceum szervezésében a 9–12. osztályos diákok számára tartottak koncertet a Kovásznai Művelődési Központban. Fellépett a sepsiszentgyörgyi Evilági együttes, valamint a helyi Boldog Apor Vilmos Gyermekvédelmi központ Hangfoglalás zenekara. Czilli Balázs művelődési igazgató kérdésünkre elmondta, a magyar kultúra napján minden korosztályt igyekeztek megszólítani: a pénteki koncertet követően szombaton a helyi Pokolsár Egyesület színjátszó csoportja Tamási-darabot mutatott be (Lásd írásunkat a 14. oldalon – szerk. megj.), ma pedig 17 órától Egyed Emese költővel, egyetemi tanárral találkozhatnak az érdeklődők.

 

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.