Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

A Középvíz utcában kereszt őrzi emlékét

A Középvíz utcában kereszt őrzi emlékét Kultúra

Az oklevelek tanúsága szerint 1462-ben Mátyás király Sepsiszentgyörgyön, öt évvel később pedig Baróton is megfordult. Erre abból az alkalomból tartottuk fontosnak emlékeztetni, hogy ma ünnepeljük a magyar történelem egyik legsikeresebb uralkodója születésének 575. évfordulóját.

A magyar nemzetpolitikai államtitkárság a 2018-as évet Mátyás király-emlékévnek nyilvánította, amit Mátyás királlyá választásának 560. évfordulója indokol, és legfőképpen az, hogy Mátyás király erőskezű, jelentős uralkodóként vonult be a magyar történelembe, aki uralkodása alatt megerősítette a Magyar Királyságot. Aktualitását ezen kívül az adja, hogy idén (egészen pontosan ma) ünnepeljük Mátyás király születésének 575. évfordulóját. Ezért most még nagyobb figyelemre tarthat számot az a tény, miszerint Mátyás király néhány napot Baróton is eltöltött, mégpedig 1467. november 6-7-én tartózkodott itt, amit oklevél is bizonyít.

Fehér János történetkutató a régi Magyarország történetével kapcsolatos, 1526 előtt kibocsátott oklevelek gyűjteményét böngészve talált rá a Baróton keltezett három dokumentumra, ezek digitális fényképei a https://archives.hungaricana.hu/hu/charters/ internetes oldalon is megtekinthetők, ahova a keresősávba az alább olvasható DL-számokat kell beírni. Az oklevelek közül kettő átiratban maradt fenn (DL 16594, DL 88454), egy pedig eredetiben; utóbbi a DL 28410 jelzet alatt érhető el (ez a király jelenlétét is bizonyító titkos pecséttel van ellátva).

A király baróti tartózkodása az 1467. év végi moldvai, szerencsétlen végkimenetelű, az uralkodó által vezetett hadjárattal hozható kapcsolatba, amikor is Ștefan cel Mare csapatai Moldvabányánál (Baia, Suceava megye) rajtaütöttek Mátyás seregén, s habár a támadást sikerült visszaverni, a király is súlyosabb sebet kapott, és hadával visszavonult Erdélybe. Mátyás az év hátralévő részét és 1468 első napjait Brassóban töltötte, később Ștefan cel Mare önként behódolt neki. Mátyás király nyomtatásban megjelent itineráriumában is ellenőrizhető az uralkodó baróti tartózkodása.

Ugyancsak Mátyás király ittlétét bizonyítja a baróti római katolikus egyházközség Historia Domusa, amely a város területén található keresztek történetét ismerteti. Eszerint a Középvíz utcában még 1484-ben állítottak egy keresztet a király 1467. évi Baróton tartózkodása emlékére, amelyet annak romlása után napjainkig mindig újra és újra kicseréltek vagy felújítottak.

Kevésbé ismert, hogy Mátyás király korábban is megfordult a környéken, 1462-ben pl. Sepsiszentgyörgyön is eltöltött pár napot, amikor is Vlad Țepeș megsegítésére indult, akit a törökök szorongattak Havasalföldön – Mátyás seregei ekkor nem bocsátkoztak harcba, mivel a törökök időközben visszavonultak, ám Vladot végül a király elfogatta kegyetlenkedései és egyéb okok miatt. Mátyás 1462. október 14–19 között tartózkodott a városban, a mindezt bizonyító oklevelek jelzetei: DL 29515 és DL 35992 – mindkét oklevél eredeti, titkos pecséttel ellátva.

A fent említett titkos pecsétek a király személyes ottléte bizonyítékainak is tekinthetők. A titkos pecsétet az uralkodó utazásai során használta, a jelenlétében kelt okleveleket hitelesítették vele (a király neve alatt kibocsátott oklevelek hitelesítésére több pecsétet is használtak, és ezek kiállításához nem mindig volt szükség a király személyes ottlétére). Sajnos az említett oklevelekben nem történik más említés sem Barótról, sem Sepsiszentgyörgyről, a települések csupán a keltezések helyszíneként vannak feltüntetve.

Mátyás király 1467. évi hadjáratáról, többek között Baróton való tartózkodásának körülményeiről nemsokára abban a tanulmánykötetben is olvashatunk, amely feltehetően még idén megjelenik Fehér János tollából, a Tortoma Kiadó és a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület közös gondozásában. A kötet anyaga főként az 1670-es évektől vezetett baróti római katolikus egyházközség anyakönyvébe, jegyzőkönyveibe foglalt adatokra épül.

 

Mátyás Kézdiszéken

Mátyás király 1462-ben kiadott levelében megerősíti a Kézdivásárhelynek Zsigmond által adott kiváltságokat, ám nem tudni, hogy akkor megfordult-e a céhes városban. Öt évvel később azonban biztosan igen, mert az ojtozi szoroson áthatolva kezdte meg moldvai hadjáratát, s a moldvabányai csata után minden bizonnyal itt is tért vissza Erdélybe. A hagyomány szerint menet vagy jövet megszállt Bereckben, méghozzá egy bizonyos Benet úr, a helyi bíró vendégszeretetét élvezve, aki kolbászos lencsével traktálta a hozzá álruhában betévedt királyt. A vacsorát jó erős borvízzel nyomtatták el, talán éppen a polyáni Vénusz-forrás nedűjével. Mátyás berecki jelenlétét a Király útja helynév is bizonyítja, amely a Bobicsról az Ojtoztelepre vezető utat jelöli a hegygerincen – abban az időben ugyanis csak itt lehetett átjutni Moldvába, a mai országút jóval később, a 19. század második felében épült meg.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük