A Kolczák teremtő nemzetsége

A Zalánból származó gidófalvi Kolcza családnak, illetve a szépmezői Kolcza-tanya tulajdonosának, saját dédnagyapjának állít emléket Kolcza István vállalkozó és politikus abban a kötetben, mely G. Szabó Ferenc által írva és szerkesztve, igényes kivitelezésben jelent meg. Az előzményekről is szó esett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács székhelyén tartott könyvbemutatón.

Kolcza Sándor, aki A gidófalvi Kolcza-tanya című könyv középpontjában áll, 1868-ban született Gidófalván, nemesi leszármazottként. Képzett ember volt, aki mezőgazdasági témájú előadásokat tartott, de közben a családi vagyont is gyarapította, mintagazdaságot teremtett díjnyertes állatokkal. A termékeny szépmezői földeken több mint hatvan holddal bírt, ott állt tanyája is, ám jelentős vagyo­ná­ból a kommunizmus kiforgatta. Még ez sem volt elég, leszármazottait kuláknak, osztályellenségnek nyilvánították, életük végéig üldözték.

A könyv megírására az adott alapot, hogy Kolcza István a rendszerváltás után megpróbálta visszaigényelni ősei vagyonát (mérsékelt sikerrel). Ehhez először Kocs János családfakutató segítségével elkészíttette a családfáját, majd minden elérhető birtoklevelet, dokumentumot felkutatott, bár ezt többek között éppen Gidófalván évekig akadályozni próbálták. Végül összegyűlt egy olyan dokumentumtár, amely már egy családtörténetre, de korrajzra is elég volt, ezt szerkesztette egy kötetbe és egészítette ki kortársak visszaemlékezéseivel. G. Szabó Ferenc, aki elkötelezett gidófalvi (innen nevében a G.) lokálpatriótaként úgy vállalta el e feladatot, hogy eddig „csak” négy szépirodalmi kötetet jelentetett meg. A feladat izgalmasnak bizonyult, és annyira megragadta, hogy elhatározta, a többi tanya történetét is kutatni fogja, majd meg is írja.