A csíksomlyói búcsú eredetéről

A csíksomlyói búcsú eredetéről Kultúra

A világ és a Kárpát-medence különböző sarkaiban élő magyarok százezrei kelnek útra pünkösdkor évről évre, hogy a Csíkszereda melletti Kis- és Nagy-Somlyó csúcsa között található nyeregbe érve bűnbocsánatot nyerjenek. Hogy imádkozhassanak Máriához, hogy meghallgatásra, valamint gyógyírra találjanak nála, az őket emésztő testi és lelki betegségek ellen. Hogy a közösen megélt hitből és az együttlétből erőt merítsenek a további küzdelmekhez.

Jól érzékelhető és látható módon a csíksomlyói búcsú tehát egyre fontosabb szerepet játszik a nemzet életében, ezért az alábbiakban több szemszögből is megpróbálunk rávilágítani eredetére.
A napjainkban is közszájon forgó legenda szerint János Zsigmond erdélyi fejedelem Csík-, Gyergyó- és Kászonszék székely népét erőszakkal akarta unitárius hitre téríteni, ezért 1567-ben, pünkösd szombatján nagy sereggel érkezett Csíkba, hogy érvényt szerezzen akaratának. A katolikus hitet őrző székelyek István gyergyóalfalusi plébános vezetésével a Tolvajos-tetőn ütköztek meg az uralkodó seregével, miközben az asszonyok, gyermekek és öregek a csíksomlyói templomban imádkoztak a Szűz Anyához. Segítségével végül a székelyek győzedelmeskedtek, és ennek emlékére, valamint hálájuk jeléül azóta minden év pünkösd szombatján Csíksomlyóra zarándokolnak.
A leírtak forrásául id. Cserey Farkas 1780-ból való Geographia Mariana Regni Hungariae munkájára szoktak hivatkozni, melynek nyomára eddig könyvtárakban, vagy levéltárakban, de még bibliográfiákban sem sikerült bukkanni. A történetnek az is ellentmond, hogy az unitárius egyház megalakulását csak egy évvel később, 1568-ban mondták ki, a tordai országgyűlésen, a katolikus, evangélikus, református és unitárius felekezetek szabadságával és egyenjogúságával együtt.
A csíksomlyói búcsú eredete és kiváltó oka még mindig a történelem homályába vész, és nagy valószínűséggel a magyar nép lelkében még a kereszténység felvétele előtt mélyen meggyökerezett Mária-kultuszra vezethető vissza, hiszen nem véletlen, hogy ma is az őseink által Boldogasszonynak, Napba Öltözött Boldogasszonynak, illetve Babba Máriának is nevezett Szép Szűz Máriához imádkozunk. Annyi bizonyos, hogy már a legenda által megjelölt 1567-es év előtt is búcsújáró hely volt.
Darvas-Kozma József címzetes esperes, csíkszeredai plébános szerint már a 14. században búcsúkat tartottak itt, a Lackfi Endre erdélyi vajda által a tatárok fölött 1345-ben és 1352-ben aratott győzelme emlékére építtetett, feltételezések szerint pálos kolostornál. Arról pedig már oklevél is tanúskodik, hogy 1444-ben IV. Jenő pápa körlevélben buzdítja a híveket itt templomépítésre, az elvégzett munkáért cserébe pedig búcsút engedélyezett.
Bálint-Benczédi Ferenc, erdélyi unitárius püspök, kérésünkre erről a kérdésről így nyilatkozott: „A békés lelkületű és nyitott János Zsigmondról nem lehet elképzelni, hogy a katolikusok ellen hadba szállt volna. Ennek az állításnak különben sincs történelmi alapja, ezért nem szabadna téveszméket terjesztenünk saját magunkról, ellenben kötelességünk felvilágosítani népünket az igazságról.”

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.