Felhívás!

Von der Leyen: az EU az energiahordozók közös beszerzésben egyezett meg

Von der Leyen: az EU az energiahordozók közös beszerzésben egyezett meg Külföld

Az EU vezetői beleegyeztek a gáz, a cseppfolyósított földgáz (LNG) és a hidrogén közös vásárlásába, annak érdekében, hogy lenyomják a fogyasztói árakat – közölte az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, a tagállamok vezetőinek kétnapos csúcstalálkozóját követően, pénteken.

Ursula von der Leyen az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel közösen tartott sajtóértekezletén azt mondta, hogy az energiahordozók közös vásárlásával az EU ki fogja használni kollektív alkuerejét.

“Ha a gázpiacot nézzük, a globális vezetékes gázpiac 75 százalékát az európai adja. Tehát óriási vásárlóerőnk van” – hívta fel a figyelmet Ursula von der Leyen.

Ahelyett, hogy a tagállamok túllicitálnák egymást, és azáltal megemelnék az árakat, összevonják a keresletet – tette hozzá.

Véleménye szerint eljött az idő, hogy az EU felülvizsgálja az európai uniós energiapiac felépítését, továbbá infrastrukturális fejlesztésekre van szükség a tárolókapacitás bővítésére. Elmondta, noha a tagországi vezetők megpróbáltak kompromisszumot találni a megugró energiaköltségek kezelésére, nem sikerült megállapodniuk a gáz és az elektromos áram árplafonjairól.

Az erre vonatkozó javaslatát az Európai Bizottság májusban mutatja be – közölte.

A tagországok vezetői támogatták az Európai Bizottság azon terveit, amelyek kötelező gáztartalék létrehozását írják elő a tagállamoknak a jövő téli energiaellátás biztosítására és a növekvő költségek kezelésére.

“Ez lesz az ellátási zavarok elleni biztosítékunk” – fogalmazott.

Kérdésre válaszolva azt mondta, Spanyolország és Portugália “különleges elbánásban” részesül az EU energiapiacán, hogy meg tudjanak birkózni az elszabadult villamosenergiaárakkal. Magyarázata szerint az Ibériai-félsziget “nagyon különleges” helyzetben van, mert a két ország energiamixében nagy a megújuló energia aránya, de “nagyon kicsi az összekapcsoltság” az unió többi országával.

Emlékeztetett: megállapodásra jutottak Joe Biden amerikai elnökkel arról, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió új partnerséget hoz létre, hogy csökkentse Európa függőségét az orosz energiahordozóktól.

Washington vállalta, hogy a nemzetközi partnerekkel együttműködve már az idén legalább 15 milliárd köbméternyi cseppfolyósított földgáz szállítását (LNG) biztosítja az európai piac számára. Az Európai Bizottság pedig kötelezettséget vállalt arra, hogy együtt fog működni az uniós tagállamokkal, hogy legalább 2030-ig stabil, évente mintegy 50 milliárd köbméter keresletet biztosítson az amerikai LNG-termékek iránt – közölte von der Leyen.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a közös gázbeszerzésre irányuló mechanizmus létrehozásáról szóló megállapodást fontos döntésnek nevezte, mivel az ukrajnai háború energiaárakra gyakorolt negatív hatása egész Európában érezhető.

Az uniós csúcstalálkozó első munkanapján elfogadott zárónyilatkozatban a tagországi vezetők hangsúlyozták: a bevezetett szankciók képesek arra, hogy meghiúsítsák Oroszország képességét az Ukrajna ellen indított agresszió folytatására, azonban az intézkedések széles körű betartására van szükség. Az Európai Tanács felszólította Moszkvát, hogy állítsa le a háborús bűnnek minősülő támadásokat, tegye lehetővé humanitárius folyosók létrehozását, biztosítson hozzáférést a humanitárius segélyekhez és engedje szabadon a túszokat.

Az uniós tagállamok vezetői elkötelezték magukat amellett, hogy támogatást nyújtanak az ukrán kormánynak azonnali szükségletei kielégítéséhez, és a háború végeztével a demokratikus Ukrajna újjáépítéséhez.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki videókapcsolaton keresztül vett részt az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek tanácskozásán, azt mondta: az Oroszországgal folytatott háború az értékek összecsapása, amelyben Ukrajna méltónak bizonyult az európai uniós tagságra.

Az ukrán elnök megköszönte, hogy az EU katonai és humanitárius támogatást nyújt országának, ugyanakkor hangsúlyozta, az EU lassan reagál, és késik az újabb szankciók kivetésével Moszkva, és különösen az orosz energiaszektorral szemben, amely “Vlagyimir Putyin orosz elnök hadigépezetét táplálja”.

Klaus Iohannis a NATO és az EU együttműködésének stratégiai jelentőségéről beszélt

Az Európai Unió és az Egyesült Államok partnerségének, illetve a NATO és az EU együttműködésének stratégiai jelentőségéről beszélt az Európai Tanács pénteki ülésén Klaus Iohannis – számolt be az elnöki hivatal.

A közlemény szerint az államfő beszédében hangsúlyozta: szükségesnek látja az Európai Unió keleti szomszédságában jelentkező kihívások kiemelt kezelését, és amellett érvelt, hogy az európai eszközökben rejlő lehetőségeket teljes mértékben ki kell aknázni Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia ellenálló képességének megerősítése érdekében, mivel Oroszország komoly fenyegetést jelent az euroatlanti biztonságra, és ez a veszély még évekig elhúzódhat.

Az elnöki hivatal szerint az uniós állam- és kormányfők egyetértettek abban, hogy javítani kell az EU válságkezelési képességét, hangsúlyozva, hogy ennek érdekében ösztönözni kell a beruházásokat és az innovációt. Az Európai Tanács felkérte az Európai Bizottságot, hogy május közepéig vizsgálja meg, milyen védelmi beruházásokra van szükség, és elemezze az európai védelmi ipari megerősítéséhez szükséges további kezdeményezéseket.

Az EU döntéshozói áttekintették Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziójának fejleményeit, az ukrajnai humanitárius helyzetet, az Ukrajnából és a szomszédos országokból érkező menekültek támogatásának módozatait, valamint az Oroszországgal és Fehéroroszországgal szembeni szankciókat. Felhívták a figyelmet arra, hogy Oroszország súlyosan megsérti a nemzetközi jogot, kitértek az ukrán polgári lakosság ellen elkövetett háborús bűnökre, illetve a katonai agresszió azonnali beszüntetésére, Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és függetlenségének teljes tiszteletben tartására szólították fel Oroszországot.

Az EU-csúcson Klaus Iohannis felhívta a figyelmet a Moldovai Köztársaság helyzetére. Hangsúlyozta, hogy Chişinăunak humanitárius, anyagi és energetikai támogatásból álló, átfogó segélycsomagra van szüksége az ukrajnai menekülthullám kezeléséhez – közölte az elnöki hivatal.

Az államfő elmondta, hogy Románia támogatja további szankciók bevezetését Oroszország és Fehéroroszország ellen, és rámutatott arra, hogy hatékony módszerekre van szükség a háborús propaganda és a félretájékoztatás ellensúlyozásához. Beszélt arról is, hogy az EU-nak csökkentenie kell az orosz energiafüggőségét, többek között a saját gáztartalékai kiaknázásával és cseppfolyós földgáz behozatalával.

Klaus Iohannis csütörtökön és pénteken az Európai Tanács ülésén vett részt.

(MTI/Agerpres)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.