Putyin: Moszkva nem ellenzi Ukrajna uniós csatlakozását

Oroszországnak semmi kifogása Ukrajna európai uniós csatlakozása ellene, mert az EU nem katonai blokk – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a 25. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum pénteki plenáris ülésén.

„Az EU nem katonai szervezet, katonapolitikai blokk, ellentétben a NATO-val, ezért mindig is azt mondtuk (.), semmi kifogásunk nincs ellene. Bármely ország szuverén döntése, hogy csatlakozik-e egy gazdasági egyesüléshez vagy sem, és az adott gazdasági egyesülésen múlik, hogy vegyen-e fel új államokat a tagjai közé vagy sem” – mondta.

Egyúttal kifejtette, hogy az ukrán gazdaság szerkezete nagyon nagy támogatásokat igényel, és ha Ukrajna nem védi meg a belső piacát, akkor végül félgyarmattá válik. Nem tartotta valószínűnek, hogy a szomszédos ország visszaállítja majd az elveszett repülőgépgyártását, hajógyártását, elektronikai iparát és más kritikus iparágait, mert az európai óriások nem fognak versenytársat teremteni maguk számára. Lehetségesnek nevezte, hogy Ukrajnában „valamiféle összeszerelő gyártás” megvalósítható.

„Hogy ez mennyire lehetséges és célszerű az EU számára, azt maguk az Európai Unió országai határozzák meg. Hogy ez Ukrajna javára vagy kárára válik-e, az szintén az ő dolguk, az ukrán nép és az ukrán vezetés dolga” – fogalmazott Putyin.

„Mi mindig is elleneztük az ukrán terület katonai birtokba vételét, mert ez veszélyezteti a biztonságunkat, ez ellen léptünk fel, de ami a gazdasági integrációt illeti, kérem, az Isten szerelmére, ez az ő döntésük” – tette hozzá az orosz vezető.

Úgy vélekedett, hogy Ukrajnának több tízmilliárd dolláros beruházásra lenne szüksége ahhoz, hogy fellendítse gazdaságát, amelyet a Szovjetunióból való kilépése óta „elherdált”. Azt is mondta, hogy ukrán nép tehetséges, nagy potenciál rejlik benne, és hangot adott feltételezésének, hogy előbb-utóbb normalizálódik a helyzet.

Azt mondta, Oroszország abban érdekelt, hogy minden szomszédja jólétben éljen, és „elkerülhetetlennek” nevezte a kapcsolatok helyreállítását. Bírálóan szólt ugyanakkor az ukrán elitről, amely szerinte az ország „civilizációs választásáról” valójában meg akarja védeni a pénzt, amit a néptől ellopott.

Putyin egyenlőségjelet tett a Szovjetunió és a történelmi Oroszország közé. Azt mondta, hogy ha Oroszország és Ukrajna között akár csak partneri kapcsolatok lennének, „nem lenne probléma még a Krímmel sem”. Abban hibáztatta Kijevet, hogy maga idézte elő a problémát, mert nem tartotta tiszteletben az orosz ajkú lakosság jogait, és nem viszonyult tisztelettel az orosz nyelvhez és kultúrához.

Ismételten azt hangoztatta, hogy Oroszország fellépése a Donyec-medencében „teljes mértékben összhangban áll a nemzetközi joggal”, nem úgy, mint az, amit az Egyesült Államok tett minden meghívás és megállapodás nélkül Líbiában és Irakban, „mert kinevezte magát az Úristen képviselőjének a Földön”. Putyin precedensértékűnek nevezte az ENSZ Nemzetközi Bíróságának Koszovó függetlensége ügyében hozott ítéletét, amelynek értelmében a szakadár köztársaságoknak szerinte nem kellett engedélyt kérniük Kijevtől a függetlenségük kikiáltásához.

Hibáztatta az Egyesült Államokat, amiért 2014-ben támogatta a Kijevben Viktor Janukovics elnök ellen végrehajtott – Putyin fogalmazása szerint – államcsínyt ahelyett, hogy új választások kiírására szólították volna fel Ukrajnát. Érvelése szerint „innen eredtek a krími események”.

A harci cselekményekről szólva Putyin elmondta, hogy katonai szakértők szerint a nagy emberveszteséggel járna frontális támadást indítani azon megerődített területek ellen, ahonnan az ukránok Donyecket ágyúzzák, ezért ezt nem nevezte célszerűnek. Közölte, hogy „tervszerű munka folyik” annak érdekében, hogy ezeknek az erőknek a hátába kerüljenek, amihez szerinte időre van szükség. A Donyeck lakónegyedei elleni támadásokat emberiesség elleni bűncselekménynek nevezte.

Putyin közölte, hogy Donyecknél ütegelhárító harc folyik, amely erősödni fog. Hozzátette, hogy az orosz tüzérségi fölény nagyon nagy, és úgy értékelte, hogy a Donyec-medencéért folytatott ütközetekben részt vevő „helyi erők” jól harcolnak.

Kijelentette: megtartja magának az arra a kérdésre vonatkozó választ, hogy mely „vörös vonalak” átlépésére válaszolna Oroszország az ukrán döntéshozatali központokra mért csapásokkal. Hozzátette, hogy ebben az ügyben az ország katonai-politikai vezetésére kell bízni a döntést.

„Készek vagyunk mindenkivel kapcsolatokat építeni a ma zajló események ellenére – ez az első. Másodszor: biztonságunkat csakis a hadsereg és a haditengerészet garantálhatja” – hangoztatta.

Az Egyesült Államokkal kapcsolatban azt mondta, hogy az amerikai elit öntelten gyakran lenéz mindenkit, ám éppen az ő hibái erősítették fel gazdaság gondjait. Egyúttal kifejezte meggyőződését, hogy az Egyesült Államok tiszteletet érdemel, mert alig háromszáz év alatt világelső lett, és nagy jövő elé néz.

Putyin azt mondta, hogy nagy tisztelettel viszonyul az amerikai néphez, amely szerinte ki fogja kényszeríteni az elitből, hogy reagáljon a problémáira.

„Az orosz gazdaság nem fog elszigetelődni”

Vlagyimir Putyin beszédében kijelentette, az orosz gazdaság nem fog elszigetelődni, fejlődésében a magánvállalkozásokra fog támaszkodni, ugyanakkor a világgazdaság gondjaiért a Nyugatot tette felelőssé.

Helyzetértékelésében Putyin azt mondta, hogy az Egyesült Államok a hidegháború után „Isten küldöttének” hirdette ki magát Földön, olyannak, akinek nincs felelőssége, csak érdekei. Szerinte a leggazdagabb államok még mindig mindenki mást gyarmatnak, másodrendűnek tekintenek.

„Tektonikusnak” és „forradalminak” nevezte a gazdaságban és a nemzetközi politikában végbemenő változásokat, amelyek között a nyugati elit szerinte illúziókban él, a múlt árnyékába kapaszkodva. Tévedésnek nevezte, hogy a viharos változásokat ki lehet várni, arra számítva, hogy minden visszatér a normális kerékvágásba.

Az Oroszország ellen bevezetett szankciókat Putyin „őrültnek” és „meggondolatlannak” nevezte. Azt mondta, hogy az orosz gazdasági helyzetet lépésről lépésre normalizálják. Prognózisa szerint az orosz költségvetés idén 3 ezer milliárd rubel többlettel fog teljesülni (a rubel jelenlegi árfolyamon 6,73 forintot ér), a kedvezményes jelzáloghitel-kamatláb pedig az év végéig 7 százalékra csökken.

Elmondta, hogy a VEB bank 120 milliárd rubelt kap a Nemzeti Vagyonalapból a feltőkésítésre. Megjegyezte, hogy a magas kamatlábak miatt az oroszok megtakarításai a bankokban maradtak.

Putyin szerint az Európai Uniónak a tulajdon szankciói miatti közvetlen veszteségei egy év alatt meghaladhatják a 400 milliárd dollárt, aminek terheit az emberek viselik, az infláció pedig az euróövezet egyes országaiban már most meghaladja a 20 százalékot. Azt hangoztatta, hogy az unió „végleg elvesztette politikai szuverenitását”, és a jelenlegi európai helyzet a radikalizmus fellendüléséhez, hosszú távon pedig az elitváltáshoz fog vezetni.

Az orosz vezető véleménye szerint ami a világban történik, az nem az elmúlt hónapok eseményei, köztük az ukrajnai háború, hanem a G7 csoport régóta folytatott „felelőtlen politikájának” következménye, beleértve az ellenőrizetlen kibocsátást és a fedezetlen adósságok felhalmozását. Az inflációért, az élelmiszer- és energiaproblémákért a Nyugat „elhibázott gazdaságpolitikáját” tette felelőssé. Úgy vélekedett, hogy az orosz „különleges hadművelet” a Nyugat számára ürügy, hogy a problémákért a felelősséget Oroszországra hárítsa.

Rámutatott, hogy a műtrágya világpiaci ára 2021 közepétől 2022 februárjáig 70 százalékkal emelkedett. A globális közösség legfontosabb feladatának az élelmiszer-ellátás biztosítását nevezte meg, és képesnek mondta Oroszországot a szállítások növelésére. Megismételte, hogy Moszkva nem akadályozza az ukrajnai gabonaexportot, és nem Oroszország aknásította el Ukrajna fekete-tengeri kikötőit.

Putyin az ukrajnai háború elindítását „kényszerű” és „szükséges” döntésnek nevezte, és leszögezte, hogy a hadművelet minden célkitűzését teljesíteni fogják.

Az elnök a gazdasági fejlődés elvei közül az első helyen a nyitottságot nevezte meg, és azt ígérte, hogy országa soha nem fog az önelszigetelés és az önellátás útjára lépni. Második helyen a magánvállalkozásra való támaszkodás elvét említette. Mint mondta, a hosszú távú fejlődés a vállalkozói szabadságon fog alapulni, ezért a vállalkozások túlszigorított állami ellenőrzésének megszüntetését, a normáknak és követelményeknek való megfelelés kényszerítése helyett motiválást ígért, továbbá azt, hogy egyes gazdasági bűncselekményeket dekriminalizálnak.

Az észak-déli közlekedési folyosón az áruforgalom szerinte hamarosan folyamatosan növekedni fog. Célként nevezte meg a 4 százalékos infláció elérését.

Az orosz gazdasági fejlődés harmadik és negyedik alapelveként a kiegyensúlyozott makropolitikát és a társadalmi igazságosságot nevezte meg. Mint mondta, már idén el kellene érni a szegénység csökkentését és a jövedelmek növekedését, amit a hatóságok értékelésére szolgáló fő mutatónak nevezett. Radikális intézkedéseket ígért a gyermekes családok támogatására.

Ötödik alapelvnek az infrastruktúra gyorsuló ütemű fejlesztését mondta, átfogó programot sürgetve a lakás- és közüzemi ágazat korszerűsítésére. Putyin szerint az oroszországi belföldi turistaforgalomnak idén meg kell haladnia a 12 millió főt. Külön kiemelte a Bajkál idegenforgalmának fejlesztését.

A hatodik alapelv az orosz elnök szerint a technológiai szuverenitás elérése. Mint mondta, az importhelyettesítés nem csodaszer, mert nem másolni kell, hanem egy lépéssel előrébb kell járni. Azt hangoztatta, hogy lehetetlen és nem kell mindent előállítani, de Oroszországnak a kritikus technológiákkal rendelkeznie kell. Méltatta, hogy a hiperszonikus fegyverek terén sikerült mindenkit megelőzni.

Sürgette az ipari klaszterek új működési módja legfontosabb paramétereinek, kidolgozását, beleértve a finanszírozásét is. Ezeknek szerinte január 1-től már működniük kell. Putyin azt mondta, hogy az ipari jelzáloghitelt 5 százalékos éves kamatláb mellett kell adni, és azon vállalatok számára kell elérhetővé tenni, amelyek készek új termelési létesítményeket építeni.

Putyin a beszédét a konferencia létesítményeit ért hackertámadások miatt a tervezetthez képest csaknem két órával később kezdte el. A plenáris ülésen felszólalt Kaszim-Dzsomart Tokajev kazah elnök és a fórumnak videoüzenetet küldött Hszi Csin-Ping kínai és Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi államfő.

(MTI)