Felhívás!

Megkezdődött a többéves pénzügyi keretről szóló rendkívüli uniós csúcstalálkozó

Megkezdődött a többéves pénzügyi keretről szóló rendkívüli uniós csúcstalálkozó Külföld

Megkezdődött csütörtökön Brüsszelben a rendkívüli EU-csúcstalálkozó, amelyen a tagállamok állam-, illetve kormányfői a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, a tagállamokat egyelőre megosztó keretköltségvetésről tárgyalnak.

A többéves pénzügyi keret biztosítja, hogy az unió kiadásai rendezett módon, saját forrásai határain belül alakuljanak. Meghatároz minden, az éves költségvetési eljárás zavartalan lefolytatásához szükséges egyéb rendelkezést is.

A csúcstalálkozót megelőzően Charles Michel, a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke kétoldalú megbeszéléseket folytatott a 27 uniós tagállam vezetőjével az következő, hétévre szóló költségvetéséről. A konzultációk alapján Charles Michel javaslatot fog benyújtani a költségvetés teljes összegére és elosztására vonatkozóan.

Michel a csúcstalálkozóra érkezve, reményét fejezte ki, hogy az uniós tagállamok jelentős előrelépést érnek el a tanácskozáson. Ehhez azonban a tagálami vezetők kompromisszumkészségére lesz szükség – tette hozzá.

A 2021 utáni hétéves költségvetés elfogadása érdekében az Európai Bizottság 2018. májusában nyújtotta be az MFF-csomagra vonatkozó javaslatát. A javaslat 1135 milliárd eurós keretösszeget jelölt meg, az unió 27 tagállama bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,114 százalékát jelenti.

A korábbi finn elnökség által decemberben benyújtott, számadatokat is tartalmazó tárgyalási keretdokumentum 1 087 milliárd euró főösszeget javasolt, amely a tagországok bruttó nemzeti jövedelme 1,07 százalékának felel meg.

Charles Michel február közepén a 2021 és 2027 közötti költségvetés teljes összegére vonatkozóan 1094,8 milliárd eurót javasolt, amely a tagállamok bruttó nemzeti jövedelme 1,074 százalékát teszi ki.

Az ülés részleteit ismerő források szerint a csütörtöki uniós csúcs tárgyalásainak alapját az Európai Tanács elnökének javaslata képezi.

Az uniós büdzsé kérdése megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt. Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból azt jelenti, hogy kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni. A keretköltségvetés elfogadásához a tagállamok egyhangú támogatása szükséges.

Elhúzódó vitát okozhat egyebek mellett a tanácsi elnök azon javaslata is, amely szerint az uniós pénzek kifizetését a jogállamiság kritériumainak betartásához kötné. Továbbá arányos intézkedések meghozatalát is kilátásba helyezi az uniós források nem megfelelő felhasználása, vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén. A támogatások felfüggesztéséről, vagy megvonásáról a tagállamok minősített többségi szavazással döntenének.

Johannis: az én ambícióm az, hogy elegendő pénz kapjunk a kohézióra és a mezőgazdaságra

Klaus Johannis államfő úgy nyilatkozott az Európai Tanács rendkívüli ülése előtt: azt óhajtja, hogy az EU többéves költségvetéséből Románia elegendő pénzt kapjon kohézióra és mezőgazdaságra.

“Ez egy olyan tárgyalás lesz, amelynek során mindenki igyekszik a maximumot kihozni az esélyeiből. Az én ambícióm az, hogy elegendő pénz kapjunk a kohézióra és a mezőgazdaságra, és hogy összességében nagyobb költségvetésünk legyen, mint az előző költségvetési periódusban” – nyilatkozta Johannis. A román államfő az Európai Tanács rendkívüli ülésén vesz részt, ahol az Európai Unió 2021-2027-es pénzügyi keretének kérdését tárgyalják.

Az államfő ismételten megerősítette, hogy Románia számára rendkívül fontos a kohéziós politikára, illetve a közös agrárpolitikára szánt finanszírozás. Azt is elmondta, komplikált tárgyalásokra számít, mivel az EU többéves pénzügyi keretével kapcsolatban többféle álláspont körvonalazódott.

“Akik többet adnak, mint amennyit kapnak, úgy vélik, hogy túl sokat adnak, akik viszont – mint mi is – többet kapnak, mint amennyit adnak, úgy érzik, hogy túl keveset kapnak. Nekünk rendkívül fontos, hogy számottevő finanszírozást kapjunk a kohézióra és a mezőgazdaságra, ugyanakkor az is fontos, hogy az úgynevezett modern programokra (mint amilyen a digitalizálás, mesterséges intelligencia, kutatás, hallgatói mobilitás) szintén kapjunk finanszírozást” – mondta az államfő.

Arról is beszélt, hogy a nézőpontok különböznek az úgynevezett zöld megállapodással (Grean Deal) kapcsolatban, így feltehetően erről is bonyolult egyezkedések kezdődnek.

Johannis elnök ugyanakkor azt mondta: szkeptikus a tárgyalások gyors lezárásával kapcsolatban.

(MTI/Agerpres)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.