Globális vészhelyzetre figyelmeztet az ENSZ éghajlatvédelmi vezetője

Világszerte vészhelyzet alakult ki az klímaváltozás miatt, és a kormányok eddigi, elégtelen vállalásai miatt az elviselhetőnél kétszer nagyobb mértékben, 3 Celsius-fokkal emelkedhet a globális átlaghőmérséklet az évszázad végéig az iparosodás előtti korszakhoz képest – figyelmeztetett Patricia Espinosa, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) főtitkára hétfőn a németországi Bonnban az egyezmény 25. éves ülésének (COP 25) előkészítésére összehívott tanácskozás kezdetén.

Az éghajlatváltozás megfékezése a mostani és a következő nemzedékek első számú feladata, „életünk csatája” – mondta a volt mexikói külügyminiszter a mintegy háromezer diplomata és szakember részvételvével június 27-ig tartó konferenciát megnyitó sajtótájékoztatón.

Kiemelte, hogy már 1 Celsius-fokkal emelkedett a globális átlaghőmérséklet, és a jelenlegi vállalások mellett ez az emelkedés nem áll meg a párizsi klímavédelmi egyezményben rögzített 1,5 Celsius-fokos szintnél, hanem eléri a 3 Celsius-fokot, ami végzetes következményekkel fenyegeti az emberiséget.

A tengerek vízszintjének az eddig vártnál is nagyobb mértékű emelkedése, még több szélsőséges időjárási jelenség, hőséghullám, aszály, vihar és árvíz, és a földért, a vízért, az élet fenntartásához szükséges alapvető erőforrásokért folytatott pusztító, elkeseredett harc vár a bolygó népeire, ha 3 Celsius-fokos lesz a felmelegedés – mondta Patricia Espinoza.

„Legfőbb ideje, hogy mindenkinek felnyíljon a szeme” – húzta alá, hozzátéve: „nem tudunk tovább várni, és nemcsak a kormányokra, hanem mindenkire szükség van a világ átalakításához, hogy elérjük a párizsi egyezmény 1,5 Celsius-fokos célját”.

Az UNFCCC vezetője méltatta a fiatalok körében bontakozó nemzetközi klímavédelmi, környezetvédelmi mozgalmakat. Mint mondta, „ha a gyermeked odaáll eléd és azt mondja, hogy tűz ütött ki a konyhában, mindent megtennél a lángok eloltásáért”, most pedig „a fiatalok mondják nekünk, hogy lángokban áll a bolygó, az otthonunk, és ezért cselekednünk kell a klímavédelemért”.

Az UNFCCC titkárságának bonni székhelyén rendezett tanácskozás középpontjában a december 2-án a chilei fővárosban, Santiago de Chilében tartandó COP 25 áll, amelyen a 2015-ös párizsi klímaegyezmény végrehajtásának azon részleteiről tárgyalnak majd, amelyekről nem sikerült megegyezni a lengyelországi Katowicében tavaly rendezett COP 24-en.

A bonni előkészítő tanácskozáson és a decemberi chilei klímakonferencián egyaránt az éghajlatváltozást fokozó gázok kibocsátásához fűzödő jogok nemzetközi kereskedelme lehet a legfőbb téma.

A párizsi egyezményben azt a célt tűzték ki, hogy a globális felmelegedést lehetőség szerint az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-fokon belül, vagy legalább 2 Celsius-fok alatt kell tartani.  Az egyezményt  az ENSZ 193 tagállama közül 185 ratifikálta. Nem csatlakozott hozzá Oroszország, Donald Trump amerikai elnök pedig 2017-ben bejelentette, hogy az Egyesült Államok 2020-ban kihátrál a megállapodásból.

Euractiv: az uniós tagállamok többsége támogatná a klímasemlegesség 2050-es célkitűzését

Már az európai uniós tagállamok többsége támogatná, hogy célkitűzésként határozzák meg a klímasemlegesség elérését 2050-re, így egyre nagyobb esély van arra, hogy ezt elfogadják e heti csúcstalálkozójukon az uniós vezetők – jelentette hétfőn az Euractiv brüsszeli hírportál.

A kezdeményezést eredetileg nyolc, zömében észak- és nyugat-európai tagállam hirdette meg, bennfentes források szerint ugyanakkor mára tizennyolc ország felsorakozott mögötte, köztük az eleinte vonakodó Németország és Olaszország is, részben valószínűleg a fokozódó belpolitikai nyomásnak engedve. A támogatók között van többek között az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia és Spanyolország is.

Előző héten még csekély volt az esély a megállapodásra, az akkor kiszivárgott zárónyilatkozat-tervezetben azt is írták, hogy majd később visszatérnek a kérdésre, mostanra azonban jelentősen megnőtt az elfogadás valószínűsége.

Az Euractiv arról számolt be, hogy a támogatók még próbálják megnyerni a szkeptikusabbnak számító kelet- és közép-európai tagországokat, amelyek a nagyobb mozgástér érdekében 2050 helyett inkább úgy fogalmaznának a szövegben, hogy „az évszázad közepére”. A hírportál értesülései szerint Magyarország közel van a csatlakozáshoz. Wooden hot tubs for sale and Eco friendly Outdoor saunas

Sajtóhírek szerint Bulgária és Lengyelország képviselője tiltakozott egy múlt heti egyeztetésen, ettől függetlenül kompromisszumos megoldás még elképzelhető, annak ellenére is, hogy a döntéshez egyhangú szavazásra van szükség.

Névtelenül nyilatkozó szakértők aláhúzták, hogy az „ellenzők” sem feltétlenül mind ellenzik a célkitűzéseket, többüknél inkább csupán arról van szó, hogy csak az év végén adnák jóváhagyásukat, más országok viszont azt szeretnék, ha az ENSZ szeptemberi klímacsúcsán már bemutathatnák az elfogadott terveket.

Az Európai Bizottság javaslata értelmében 2050-re szén-dioxid-semlegessé kellene tenni a gazdaságot, ezzel is hozzájárulva a globális felmelegedés mérsékléséhez.

Korábban az EU azt vállalta, hogy 2030-ra legalább 40 százalékkal szorítja le a károsanyag-kibocsátását.

(MTI)