A koszovói kormány azzal vádolja Szerbiát, hogy feszültséget és bizonytalanságot akar kelteni Koszovóban azzal, hogy a helyi szerbeket útlezárások felállítására buzdítja, míg Szerbia szerint a koszovóiak keltenek feszültséget azzal, hogy a szerb kisebbség jogait csorbítják.
A pristinai kormány bejelentette, augusztus elsejétől azok, akik szerbiai dokumentumokkal akarnak belépni Koszovóba, kilépési és belépési igazolást kapnak az átkelőknél. Emellett pedig ismét felvetették, hogy szerb rendszámtáblájú autók nem léphetnek be az országba, és belépésnél ideiglenes koszovói táblát kell igényelniük.
Aleksandar Vucic szerb államfő vasárnap rendkívüli sajtótájékoztató keretében reagált a koszovói bejelentésekre. Mint mondta, ezekkel az intézkedésekkel az Albin Kurti vezette pristinai kormány csak feszültségeket akar kelteni, semmi okuk nincs arra, hogy ilyen döntéseket hozzanak. Véleménye szerint a koszovói miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerepét szeretné betölteni egy olyan forgatókönyvben, amelyben a szerb elnök testesíti meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Albin Kurti hatalomra kerülése óta jelentősen megnőtt a koszovói szerbek és szerb intézmények ellen elkövetett erőszakos cselekmények száma – közölte a szerb elnök, aki egyben arra kért mindenkit, hogy őrizze meg nyugalmát, és „ne üljön fel a provokációnak”.
A szerb elnök sajtótájékoztatóját követően a Koszovó északi részén élő szerbek elzárták a Szerbia és Koszovó közötti átkelőkhöz vezető utakat. Rövid időre a koszovói különleges rendőri egység is kivonult, hogy biztosítsa a helyszínt, de komolyabb incidens nem történt.
A koszovói vezetés végül úgy döntött, hogy amennyiben a szerbek eltávolítják a barikádokat, Pristina egy hónappal elhalasztja a személyi igazolványokra és a rendszámtáblákra vonatkozó határozat alkalmazását. A koszovói kormány azt kérte, hogy Szerbia is szüntesse meg hasonló előírásait, vagyis a koszovói dokumentumokat is fogadják el a Szerbiába történő belépéskor.
Albin Kurti szerint a helyi szerb kisebbség lépéseit Belgrád irányítja, a tiltakozásokért a szerb kormány és Aleksandar Vucic tehető felelőssé. Vjosa Osmani koszovói köztársasági elnök pedig a közösségi médiában azt írta: „Aleksandar Vucic destabilizációs törekvései el fognak bukni”.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.
Megkezdték a barikádok lebontását a határon
Megkezdték a barikádok lebontását a koszovói szerbek hétfőn, egy nappal azt követően, hogy az utak elzárásával tiltakoztak a koszovói kormány bizonyos intézkedései ellen.
A pristinai kormány szombaton bejelentette, hogy augusztus 1-jétől azok, akik szerbiai dokumentumokkal akarnak belépni Koszovóba, kilépési és belépési igazolást kapnak az átkelőknél. Emellett pedig ismét felvetették, hogy szerb rendszámtáblájú autók nem léphetnek be az országba, és belépésnél ideiglenes koszovói táblát kell igényelniük.
Aleksandar Vucic szerb államfő vasárnap rendkívüli sajtótájékoztató keretében reagált a koszovói bejelentésekre. Mint mondta, ezekkel az intézkedésekkel az Albin Kurti vezette pristinai kormány csak feszültségeket akar kelteni, semmi okuk nincs arra, hogy ilyen döntéseket hozzanak. Albin Kurti hatalomra kerülése óta jelentősen megnőtt a koszovói szerbek és szerb intézmények ellen elkövetett erőszakos cselekmények száma – közölte a szerb elnök, aki egyben arra kért mindenkit, hogy őrizze meg nyugalmát, és „ne üljön fel a provokációnak”.
A szerb elnök sajtótájékoztatóját követően a Koszovó északi részén élő szerbek elzárták a Szerbia és Koszovó közötti átkelőkhöz vezető utakat. Rövid időre a koszovói különleges rendőri egység is kivonult, hogy biztosítsa a helyszínt, de komolyabb incidens nem történt.
A koszovói vezetés végül úgy döntött, hogy amennyiben a szerbek eltávolítják a barikádokat, Pristina egy hónappal elhalasztja a személyi igazolványokra és a rendszámtáblákra vonatkozó határozat alkalmazását. A koszovói kormány azt kérte, hogy Szerbia is szüntesse meg hasonló előírásait, vagyis a koszovói dokumentumokat is fogadják el a Szerbiába történő belépéskor.
Mivel a barikádok hétfő reggel még mindig álltak, a koszovói kormány elkezdte az ideiglenes koszovói dokumentumok kiállítását azok számára, akik szerbiai iratokkal akartak belépni Koszovó területére. A kora délutáni órákban azonban elkezdték az úttorlaszok eltávolítását, így a Pristina által tervezett intézkedés várhatóan csak egy hónap múlva lép életbe.
Támogatásáról biztosítja Belgrádot a Kreml
Oroszország észszerűtlennek tartja Koszovónak a szerbekkel szemben támasztott követeléseit, és a konfliktusban Belgrádot támogatja – közölte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő újságírókkal.
„Teljes mértékben támogatjuk Szerbiát. Mi a koszovói szerbek mellé állunk, úgy gondoljuk, hogy ezek teljesen észszerűtlen követelések” – mondta Peszkov.
Belgrád és Pristina között azt követően éleződtek ki ismét az ellentétek, hogy a koszovói kormány szombaton bejelentette: augusztus 1-jétől azok, akik szerbiai dokumentumokkal akarnak belépni Koszovóba, kilépési és belépési igazolást kapnak az átkelőknél, valamint a szerb rendszámtáblájukat is le kell cserélniük a belépésnél ideiglenes koszovói táblára.
A hétvégén a határövezetben kialakult szembenállást követően Pristina amerikai felhívásra úgy döntött, hogy egy hónappal elhalasztja az intézkedés bevezetését.
Peszkov rámutatott, hogy a konfliktus eszkalálódását most ugyan sikerült elkerülni, de mindez csak egyhónapos halasztást jelent, ezért nagyon fontos, hogy a felek belátóak legyenek. Hangsúlyozta, hogy a szerbek jogait maradéktalanul tiszteletben kell tartani.
„Úgy gondoljuk, azoknak az országoknak, amelyek elismerték Koszovót és garanciavállalók, minden befolyásukat latba kell vetniük, hogy óvják a koszovói hatóságokat olyan meggondolatlan lépésektől, amelyek további eszkalációhoz vezethetnek” – mondta.
Peszkov Oroszország és Szerbia kapcsolatait szövetségesinek, nagyon őszintének és nagyon mélynek nevezte.
Kifejezte meggyőződését arról, hogy a viszony tovább fejlődik. A szóvivő szerint viszont nincs napirenden, hogy Belgrád csatlakozzon a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéhez (ODKB).
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint „az el nem ismert koszovói köztársaságban történt fejlemények az Európai Unió közvetítő missziójának kudarcát bizonyítják”.
(Hirado.hu)
