Európai vezetők biztosították Zelenszkijt: támogatják Ukrajna mielőbbi EU-tagjelöltségét

Franciaország, Németország, Olaszország és Románia vezetői támogatják, hogy Ukrajna mielőbb tagjelölti státust kapjon az Európai Unióban – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön Kijevben az Interfax-Ukrajina hírügynökség szerint.

A francia elnök, Olaf Scholz német kancellár, Mario Draghi olasz kormányfő és Klaus Iohannis román elnök csütörtökön közösen folytattak megbeszélést Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel.

A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Macron hozzáfűzte: mind a négyen remélik, hogy Ukrajna tagjelöltségét az Európai Tanács egyhangúlag támogatni fogja.

„Németország kiáll egy Ukrajna melletti pozitív döntés mellett. Ez vonatkozik a Moldovai Köztársaságra is. Ukrajna az európai család része” – hangoztatta Scholz is.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra: az Európai Bizottság pénteken határoz arról, hogy javasolja-e a tagjelölti státus megadását Ukrajnának, de a kérdésben a tagállamoké a döntő szó.

Zelenszkij az UNIAN hírügynökség szerint a sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy megvitatta az európai vezetőkkel az Oroszországgal szembeni további szankciók bevezetését is. „Szükség van egy hetedik szankciós csomag egyeztetésére” – szögezte le az ukrán elnök. Ezzel összefüggésben Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, Kijev szeretné elérni, hogy Oroszországra tovább növeljék a nyugati országok a nyomást, így a hetedik csomagban gázembargó bevezetését szorgalmazza.

Zelenszkij közölte, hogy Ukrajna védelmének további erősítéséről is eszmét cseréltek. Ebben a kérdésben szavai szerint vendégei teljes megértést tanúsítottak. Kiemelte, hogy Ukrajna elsősorban további nehézfegyverek, tüzérségi és rakéták elleni légvédelmi eszközök szállítását várja nyugati partnereitől. Rámutatott arra, hogy csupán ebben a hónapban az Ukrajna és lakossága ellen bevetett orosz rakéták száma megközelítette a háromezret, és ezek túlnyomó többségének célpontjai polgári létesítmények voltak.

Mario Draghi olasz kormányfő ezzel összefüggésben kijelentette, hogy szerinte „a béke csakis Ukrajna feltételei szerint köthető meg, és hosszú távúnak kell lennie”. Hangsúlyozta: a béke elérése érdekében Ukrajnának képesnek kell lennie arra, hogy megvédje magát. Draghi azt is megjegyezte, hogy a kijevi tárgyaláson részt vevők készek hozzájárulni az orosz hadsereg ukrajnai háborús bűneinek kivizsgálásához. „Teljes mértékben támogatjuk és elősegítjük a háborús bűnök dokumentálásához szükséges nyomozást” – szögezte le.

Macron a Jevropejszka Pravda hírportál szerint a Le Figaro című francia lapnak nyilatkozva bejelentette, hogy országa további hat, Caesar típusú nehéztüzérségi fegyvert ad Ukrajnának. Emlékeztetett arra, hogy Franciaország már 12 ilyen fegyvert adott át Kijevnek. Ezt a tüzérségi eszközt 155 milliméter kaliberű löveggel szerelték fel, amely képes 40 kilométer távolságból célba találni, és egy perc alatt 6-8 lövedéket lő ki – írta az ukrán hírportál.

Az ukrán államfő külön megköszönte Romániának, hogy segítséget nyújt az ukrán termékeknek – köztük a gabonának – a Dunán történő szállításához.

Iohannis: határozottan elítélem, hogy Oroszország fegyverként használja az ukrán gabonaexport blokádját

Klaus Iohannis államfő elítélte, hogy Oroszország fegyverként használja az ukrán gabonaexport blokádját, és a gabonakivitelt elősegítő tengeri folyosó kialakítását támogató „államszövetséget” szorgalmazott csütörtökön Kijevben.

A román elnök közös sajtótájékoztatót tartott az ukrán fővárosban Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Emmanuel Macron francia államfővel, Olaf Scholz német kancellárral és Mario Draghi olasz kormányfővel.

Mint hangsúlyozta, megbeszélésükön az Oroszország által fegyverként használt ukrán gabonaexportról és a helyzet lehetséges megoldásairól is tárgyaltak. Elmondta, a román hatóságok mindent megtesznek, hogy exportútvonalakat biztosítsanak az ukrajnai gabona számára.

„Az orosz invázió kezdetétől több mint egymillió tonna ukrajnai gabona tranzitját biztosította a konstancai kikötő. Emellett a két ország közötti újabb határátkelők nyitásán és a széles nyomtávú vasútvonalak helyreállításán is dolgozunk” – fogalmazott. Iohannis ugyanakkor szorgalmazta, hogy az érintett szereplők bevonásával hozzanak létre egy „államszövetséget” a gabonaexportot elősegítő fekete-tengeri folyosó kialakítására irányuló nemzetközi erőfeszítések támogatására.

Az államfő beszélt arról is, hogy meg kell kezdeni az előkészületeket Ukrajna újjáépítésére. „Valamennyien egyetértettünk abban, hogy az Európai Unióra fontos szerep hárul e tekintetben, és hatékony eszközökre lesz szükségünk” – nyomatékosította.

Iohannis alapvető fontosságúnak nevezte, hogy az Európai Tanács jövő heti ülésén megadják az uniós tagjelölti státuszt Ukrajnának, a Moldovai Köztársaságnak és Grúziának. „Nincs idő tétovázni. Partnereinknek szükségük van arra, hogy hosszú távon több támogatást nyújtsunk nekik, hogy segítsük őket ellenállóképességük kialakításában és abban, hogy szembe tudjanak nézni a kihívásokkal, legyenek azok hagyományosak vagy hibridek” – fogalmazott.

A román államfő ugyanakkor szolidaritását fejezte ki az ukrán néppel, kiemelve, hogy a továbbiakban is számíthatnak Románia támogatására. 

(MTI/Agerpres)