Hirdetés
Hirdetés
Felhívás!

EU-prognózis: az ukrajnai háború által kiváltott sokkok erősítik a globális inflációs nyomást

EU-prognózis: az ukrajnai háború által kiváltott sokkok erősítik a globális inflációs nyomást Külföld

Az Európai Unió gazdasága fordulópontra érkezett, egy erős első fél év után az uniós gazdaság sokkal nagyobb kihívásokkal teli szakaszba lépett, amelyben az ukrajnai háború által kiváltott sokkok csökkentik a globális keresletet és erősítik az inflációs nyomást – írta az Európai Bizottság a pénteken közzétett, őszi gazdasági előrejelzésében.

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve közölte, a gazdasági hangulat jelentősen romlott, így az idei növekedés ugyan várhatóan valamivel jobb lesz a korábban előrejelzettnél, a 2023-as kilátások jelentősen gyengébbek lettek, az infláció pedig magasabb lesz a legutóbbi, nyári időközi prognózisnál.

Az ukrajnai háború miatt megnőtt bizonytalanság, a magas energiaárak okozta nyomás, a háztartások vásárlóerejének romlása, a gyengébb külső gazdasági környezet és a szigorúbb finanszírozási feltételek várhatóan recesszióba taszítják az unió egészét, az euróövezet gazdaságát és a legtöbb tagállamot az év utolsó negyedévében – közölte az uniós biztos.

Az év végén jelentősen visszaesik a reál-GDP növekedése az EU egészében. Ennek ellenére a 2021-től kezdődött, és az év első felében tapasztalt lendület a reál-GDP növekedést idén 3,3 százalékra emeli az EU-ban, és 3,2 százalékra az euróövezetben, ami jóval meghaladja a nyári előrejelzésben prognosztizált 2,7 százalékot.

Mivel az infláció csökkenti a háztartások vásárlóerejét, a gazdasági aktivitás visszaesése 2023 első negyedévében is folytatódni fog. A növekedés tavasszal térhet vissza Európába, várhatóan azonban mérsékelt lesz. A GDP növekedése 2023-ban várhatóan eléri a 0,3 százalékot mind az EU-ban, mind az euróövezetben. Az előrejelzések szerint 2024-re a gazdasági növekedés fokozatosan nyeri vissza lendületét, átlagosan 1,6 százalékot az EU-ban és 1,5 százalékot érve el az euróövezetben.

Az előrejelzés szerint az infláció az év végén csúcsosodhat. Az éves inflációs rátára vonatkozó előrejelzését az EU-ban a korábban jelzetthez képest egy százalékponttal magasabbra, 9,3 százalékra, az euróövezetben pedig két százalékponttal magasabbra, 8,5 százalékra emelte az Európai Bizottság. Az infláció 2023-ban várhatóan csökken, de az EU-ban továbbra is magas, 7 százalékos marad, az euróövezetben pedig 6,1 százalék lehet, majd 2024-ben 3 százalékra, illetve 2,6 százalékra mérséklődik.

Kiemelték ugyanakkor, hogy a munkaerőpiac jól teljesít. Az erőteljes gazdasági expanzió 2022 első felében legkevesebb kétmillió embert vonzott a foglalkoztatásba, és minden idők legmagasabb szintjére, 213,4 millióra emelte a foglalkoztatottak számát az Európai Unióban. A munkanélküliségi ráta szeptemberben rekordalacsony, 6 százalékos volt – közölték.

Az EU-ban a foglalkoztatás növekedése az előrejelzések szerint 2022-ben 1,8 százalék lesz, 2023-ban megtorpan, majd 2024-ben mérsékelten, 0,4 százalékra emelkedik. Az uniós munkanélküliségi ráta idén 6,2 százalék, 2023-ban 6,5 százalék, 2024-ben pedig 6,4 százalék lesz.

Közölték továbbá, hogy az összesített költségvetési hiány várhatóan enyhén emelkedni fog, az EU-ban a GDP 3,6 százalékára, az euróövezetben pedig 3,7 százalékra, mivel a gazdasági tevékenység gyengül, a kamatkiadások nőnek és a kormányok új diszkrecionális intézkedéseket vezetnek be a magas energiaárak hatásának enyhítésére. A jelentés a GDP-arányos államadósság további csökkenését prognosztizálja: jövőre a GDP 89,4 százalékról 84,1 százalékra, az euróövezetben pedig 97,1 százalékról 91,4 százalékra.

Javultak a román gazdaság idei növekedési kilátásai

A júliusi 3,9 százalékról 5,8 százalékra javította pénteken közzétett őszi előrejelzésében az Európai Bizottság a román gazdaság növekedési kilátásait.

A jelentés szerint az idei első félévben a román gazdaság éves növekedési üteme 5,7 százalék volt. Ezt teljesítményt az EB szakértői a fogyasztásnak és a beruházásoknak a járványügyi korlátozások feloldása utáni növekedésével magyarázzák. Ezekhez hozzájárult a foglalkoztatottság fokozott növekedése és a bérek emelkedése is.

Az EB szerint az ukrajnai háború hatására, a magas infláció és a monetáris politika szigorodása miatt a második félévben csökken a román gazdaság növekedési üteme. A háborút elsősorban a mezőgazdaság, a nyersanyagkitermelési és a vegyipari ágazat szenvedi meg.

A szakértől felhívják a figyelmet arra, hogy 2022-ben a belső kereslet jelentős növekedése tovább mélyíti a folyó fizetési mérleg hiányát, ami el fogja érni a GDP 9,1 százalékát. Ez a deficit a 2023-ra a GDP 8,8 százalékéra fog csökkeni fog a gazdasági növekedés lassulása miatt, 2024-ben pedig a GDP 8,9 százalékára emelkedik.

Mindezekkel a tényezőkkel számolva a román gazdaság növekedése 2022-ben 5,8, 2023-ban 1,8, 2024-ben 2,2 százalékos lesz. Ezeken a kilátásokon azonban ronthat az országos helyreállítási tervben foglaltak megvalósításának késlekedése, a beruházások csökkenése miatt – figyelmeztet előrejelzésében az EB.

A brüsszeli testület szakértői szerint a GDP-arányos költségvetési hiány a tavalyi 7,1 százalékról idén 6,5 százalékra csökken, jövőre pedig 5 százalékosra mérséklődik. Eközben a GDP-arányos államadósság a 2022-es 47,9 százalékról 2023-ra 47,3 százalékra csökken, majd 2024-ben 47,6 százalékra emelkedik.

forrás: MTI, Agerpres

fotó: wikimedia.org

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük