„Fennáll a kockázata annak, hogy Breivik ismételten olyan magatartást tanúsít, amely a július 22-i terrortámadások elkövetéséhez vezetett” – áll a szabadon bocsátási kérelmet elutasító Telemark járási bíróság indoklásában.
Az ítélet szerint Breivik „szélsőséges erőszakot követett el politikai céljai elérése érdekében”, és a bíróságnak „nincs kétsége afelől, hogy (Breivik) ma is képes másokat veszélyeztető, újabb súlyos bűncselekményeket elkövetni”.
A muszlimellenes neonáci Breivik 2011 júliusában a békeidők legsúlyosabb támadását követte el Norvégiában.
Oslóban gépkocsiba rejtett pokolgéppel nyolc embert ölt meg, majd a baloldali Munkáspárt ifjúsági táborában hatvankilenc embert – többségükben fiatalokat – lőtt agyon.
A negyvenkét éves Breivik 21 éves börtönbüntetését tölti, amely korlátlanul meghosszabbítható, ha továbbra is veszélyt jelent a társadalomra. Az ítéletben legkevesebb tízéves határidőt szabtak meg, amikor kérelmezheti feltételes szabadlábra helyezését. Ezt meg is tette azon a tárgyaláson, amelyet januárban tartottak biztonsági okokból a dél-norvégiai Skien börtönében, ahol a büntetését tölti.
Bár a kérelme az első perctől fogva kudarcra volt ítélve, Breivik megpróbálta az eljárást ideológiája terjesztésére felhasználni, kihasználva a közfigyelmet és a média érdeklődését. A fehérek felsőbbrendűségével kapcsolatos nézeteket hangoztatott, és náci karlendítéseket végzett a bírósági meghallgatás első napján.
Randi Rosenqvist pszichiáter, aki 2012 óta végzi Breivik megfigyelését, úgy nyilatkozott a bírósági meghallgatásán, hogy Breivikben nem lehet megbízni. A börtön egyik tisztségviselője azt hangsúlyozta a szabadon bocsátási kérelemről döntő bíróknak: „egyértelmű annak a veszélye”, hogy Breivik újra súlyos bűncselekményeket követne el, ha szabadon bocsátanák.
(MTI)
