Felhívás!

Bélyegblokkot bocsátott ki a Magyar Posta a Trianon-évfordulóra

Bélyegblokkot bocsátott ki a Magyar Posta a Trianon-évfordulóra Külföld

Az első világháborút lezáró békeszerződésre emlékező bélyegblokkot bocsátott ki a Magyar Posta Zrt. A keddi bemutatón a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt hangsúlyozta: Trianon nemzeti tragédiát jelent, egy olyan, egy évszázada befagyott konfliktust, amelynek mi vesztesei vagyunk, de a szomszédaink sem nyertesei.

Gulyás Gergely úgy fogalmazott: ez a konfliktus lehetetlenné tette, hogy Közép-Európa újra megerősödjék és szabad otthona legyen az évszázadok óta együtt élő nemzeteknek. Száz év múltán Trianon elsősorban azt jelenti, hogy “a magyar nemzet akkor is túlél, ha halálra szánják” – mondta.

Volt erőnk megmaradni a nehezebb időkben is, volt erőnk újra megtalálni, felvenni, és különösen a mögöttünk hagyott évtizedben, megerősíteni az elszakított nemzetrészekhez kapcsolódó kötelékeket – tette hozzá.

A magyar nemzet saját sorsán is megtapasztalta, hogy a test múlandó, a szellem örök, a haza pedig a magasban van – fogalmazott.

Trianon egy évszázad múltával figyelmeztetés: a szembenállás Közép-Európában nem járható út. Birodalmak ütközőzónájában élve csak akkor védhetjük meg szabadságunkat és csak akkor tudjuk megőrizni kultúránkat, mindazt, akik és amik vagyunk, és csak akkor alkothatjuk meg a magunk jövőjét, ha a Kárpát-medencében határokra tekintet nélkül lelhetünk valamennyien otthonra – hangsúlyozta Gulyás Gergely. Hozzátette: ehhez méltányosságra, az alapvető egyéni és közösségi nemzetiségi jogok tiszteletben tartására van szükség.

Szólt arról is, hogy a koronavírus-járvány sarokba szorította az egész világot, így Magyarországot is, de a Trianon századik évfordulójára tervezett szerteágazó rendezvénysorozat elemeit a pandémia múltával megvalósítják majd.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója arról beszélt: nem mazochizmusból emlékezünk “a történelem egyik, ha nem a legnagyobb igazságtalanságára”, hanem arra gondolva, hogy mindezek nem fogtak rajtunk, hogy a szeretet, az élni akarás erősebb volt, és hozzásegített bennünket a túléléshez.

A magyarok az élet nemzetei közé tartoznak; amikor önmagunk sorsának karmesterei lehettünk, soha nem akartuk másuk pusztulását, soha nem akartuk mások halálát. Ez olyan kivételes tulajdonságunk, amely büszkeséggel tölthet el mindannyiunkat – fogalmazott Schmidt Mária.

Arról beszélt: éppen a trianoni tragédia és az arra adott magyar válasz mutatja, hogy a túlélés képessége kivételes tulajdonságunk, hiszen a békediktátum előkészítői “arra vállalkoztak, hogy elpusztítsák ezt a közösséget”, nem foglalkozva a magyarok több mint ezeréves kulturális és történelmi teljesítményével.

Mindez hiábavalónak bizonyult, mert megmaradtunk, megfogyva bár, de törve nem – fűzte hozzá Schmidt Mária. Száz év távolából már tisztán látjuk, hogy Trianon nekünk nem pusztulást jelent, hanem ércnél maradandóbb bizonyítékot arra, hogy hihetetlen életerő lakik bennünk – mondta.

Schamschula György, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója azt emelte ki: társaságuk mindvégig összeforrt a nemzetével, hiszen az 1867-es kiegyezés után jöhetett létre a hangsúlyozottan nemzeti jellegű posta. A Trianon utáni nehéz helyzetben kellett újraszervezni a postát, figyelmet fordítva arra, hogy megélhetést biztosítsanak az elcsatolt területekről érkező munkatársaknak.

A vezérigazgató jelezte: alkalmi bélyegeikkel egyszerre emlékeznek és emlékeztetnek történelmünk fontos eseményeire, több mint másfél évszázada.

Megemlítette: az ezer forintos össznévértékű, 50 ezer alapváltozatú és 4500 vágott példányban kibocsátott trianoni bélyegblokkon Vörösmarty Mihály Szózatának “Megfogyva bár, de törve nem” sora olvasható, és az Országház kupolacsarnoka látható.

(MTI)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.