Incidens a közvécén

Banális, mégis dühítő panasszal fordulok a Székely Hírmondóhoz. Tehetetlenségemben írok, abban a reményben, hogy az érintettek elolvassák ezt a pár sort, és lépnek valamit, ennek következtében pedig mással már nem fordulhat elő hasonló mizéria.

Szombaton kislányommal siettünk a sepsiszentgyörgyi közvécére, ahol sajnos újra kosz fogadott. Valamennyire már hozzászoktam ehhez, de a belépéskor folyton eszembe jut, hogy lehetne jobb is. Mindegy, ez a gondolat hamar elszáll, hiszen a kicsi mindig az utolsó percben szól, hogy menni kell, és ilyenkor nagy a kapkodás, nincs idő mélázni.

Reflexszerű mozdulattal nyúltam a vécépapír fele, hogy a koszos, összepisilt fedőt letöröljem, de a tekercsnek hűlt helyét találtam. Semmi gond, nem gyémántpalotában nőttem fel, ezt is megoldottam, a vécé szélére állt fel kislányom, és így végezte kisdolgát. A vécét felügyelő – mert a takarító elnevezés kissé túlzás lenne – nő nagyon résen volt, általam sem értett okok miatt belesett az ajtó alatt, és elkezdett szidni, amiért a vécére állt kislányom. Ekkor elszakadt a cérna, és visszakiabáltam; hangos szóváltás következett. A vita hevében nem pontosan értettem, de a nő folyton valami kéttekercses „kiporciózásra” hivatkozott, amikor szemrehányóan megjegyeztem, hogy nincs vécépapír.

Ha ez igaz, akkor ez nagyon gáz! Önkéntelenül arra gondoltam, hogy mennyi közpénzt elköltöttek, amikor felépítették ezt a közös budit, mert vécének ritkán nevezhető az itt lévő kosz miatt, és hirtelen megkérdőjeleztem ennek a működését, hiszen hétvégén, amikor mindenki kiszabadul otthonról, de legyen az akár hétköznap is, 2 tekercs vécépapír egy egész várost kiszolgáló közvécén röhejesen kis adag. Még akkor is, ha – merem remélni, hogy – csak 1 fülkére van kiszabva. Egyáltalán mi az, hogy ki van szabva? Ha cinikus lennék, azt mondanám: építettek volna olcsóbb budit, s lett volna vécépapírra költségvetés évtizedekig.

Tisztelettel: egy sepsiszentgyörgyi anyuka (név a szerkesztőségben)