Volt egyszer egy túrasorozat

Márciusban tíz éve múlt annak, hogy Baróton egy csoport természetszerető ember elhatározta, hogy túrasorozatot indít Erdővidék bejárására, gyakorlatilag azért, hogy az itt lakóknak lehetőséget adjanak szülőföldjük jobb megismerésére, felfedezésére, és összekötve a hasznost a kellemessel, azért is, hogy esetenként ki-ki családias környezetben, jó társaságban, a szabadban, természetjárással tölthesse szabadidejét, gyarapítva így nemcsak helyismereteit, de baráti kapcsolatainak szövődményes fonalait is.

Már az első túrán, 2010 márciusában eldőlt, hogy a szervezők egy igen sikeres kezdeményezésnek néznek elébe: az első kiránduláson hetven személy vett részt, képviselve mondhatni minden korosztályt, az óvodásoktól a nyugdíjasokig, pedig csak a közeli dombokat, erdőket érintette az első túra útvonala.
Szinte ma is visszacseng Lőrincz Sándor nyugalmazott baróti biológiatanárnak az elképzelést bátorító gondolata, melyet az első megbeszélésen mondott Erdővidék turisztikai fejlesztése kapcsán. A térség turisztikai fejlesztése azóta is sokszor szóba kerül anélkül, hogy érdemben különleges sikerekről számolhatnánk be e tekintetben. A tanár úr, a túrák későbbi vezetője, azt mondta, hogy ameddig nem ismerjük Erdővidéket, addig az erdővidéki turizmus fellendítéséről sem beszélhetünk, hiszen egy tájegységet miképpen népszerűsíthetne bárki is, ha annak szépségeiről, természeti gazdagságáról ő magának sincs fogalma. Lőrincz Sándor korábban biológiatanárként úgy járta Erdővidék tájait, hogy állandóan jegyzetelt, az idősebb emberektől, akikkel mezőn, erdőn találkozott, mindig megkérdezte a közeli dűlők, erdőrészek régi elnevezéseit, így nemcsak Erdővidék fontosabb látnivalóit tudta megmutatni a kirándulóknak, hanem az adott hely érdekességeiről, nevének eredetéről, történeteiről is tudott mesélni. A honismereti túrasorozat nélküle sokkal szegényebb lett volna.

2010 márciusában indult a kirándulás-sorozat, és 2018 júliusában, száz túra után ért véget. A szervezők (Lőrincz Sándor és Demeter Zoltán) érdeme, hogy többször tematikus, adott eseményhez vagy helyhez köthető túrákat is szerveztek, így például februárban mindig útba esett valamelyik erdővidéki nappali farsang helyszíne is, a májusi túra útvonala pedig szinte mindig az erdőfülei Kankóskertbe vezetett, ez alól csak az utolsó két év volt kivétel. Az októberi túrák rendszerint Dénes István barlangkutató emlékéhez fűződtek, az általa is járt, kedvelt helyszíneket keresték fel a kirándulók, útba ejtve az Orbán Balázs-barlangot a Vargyas-szorosban, ahol emléktáblája található. Nem­egyszer Erdővidéken túl is elkalandoztak, 2017 augusztusában például felkeresték az Úz völgyét, de voltak a Madarasi Hargitán, az Egyeskőnél, a brassói Cenken, nemegyszer a Homoród mentén vagy Hargita- és Tusnádfürdőn is.
A százrészes túrasorozat különleges érdeme, hogy általa a résztvevők közelebb kerültek szülőföldjükhöz, nemcsak a szerzett helyismeretek, de a lélekbeli feltöltődés révén is, melyet a bejárt tájak, vidékek szépsége, nyugalma biztosított. Utóbbiról minden túra alkalmával egy-egy útba eső templom is gondoskodott, melyek hűvösében helytörténetet tanulhattak a kirándulók, érdekességekkel ismerkedhettek. 2010 júniusában például a középajtai templomot ejtették útba, ahol nem csak azt tudhatták meg, hogy mai formáját 1832-ben nyerte el, de azt is, hogy a falu első református papja Patakfalvy István volt, és hogy Középajtán már az 1600-as években megszervezték a lányok oktatását, a tanítást pedig az első időkben a templom harangozója végezte. Már 2011-ben, amikor a bardoci, illetve a magyarhermányi templomokat felkeresték a kirándulók, a helyi lelkipásztorok a népesség aggasztó csökkenéséről számoltak be. Bardoc már akkor is elöregedett falu volt, csaknem száz hetvenöt éven felüli emberrel, a magyarhermányi lelkipásztor pedig azt mondta, hogy amennyiben a magyar anyák nem szülnek gyermekeket, a falu magyarságának napjai meg vannak számolva, hiszen már 9 évvel ezelőtt többségbe kerültek ott a romák.

Ilyen és ezekhez hasonló dolgokkal is ismerkedhettek a túrázók, gyarapítva ismereteiket Erdővidékről. Alaposan megismerték Erdővidéket a száz hónap alatt, mi több, Erdővidék környékét is, és ha az idő kerekét vissza lehetne fordítani, valószínűleg sokan megtennék azért, hogy még egyszer bejárhassák ezt a szép, gazdagságban páratlan tájegységet. A túrasorozat honlapján (erdovidek.weebly.com) ma is végignézhető a száz túra szinte minden egyes fotója, olvashatóak a beszámolók, talán most, a kijárási tilalom alatt több idő is jut erre. Elevenítsük fel a bejárt helyeket, a túrák emlékezetét, gondolatban menjünk még egyszer végig Erdővidék szép tájain, mert virtuálisan is megéri az élmény.