Választási kiszámoló

Idén júniusban kellett volna tartani a helyhatósági és decemberben a parlamenti választásokat. Ebben a formában most már biztos, hogy nem lesz, de megtippelni sem egyszerű, hogy egyáltalán mikor lehet az urnák elé járulni. Márton Árpád RMDSZ képviselőt kérdeztük.

A képviselő azt mondja: a kormányon lévő, az államfő által támogatott Nemzeti Liberális Párt (PNL) változatlanul azt szeretné, hogy a két választás egy időben vagy egymáshoz minél közelebb, egy nap vagy egy hét eltéréssel legyen.

– Van egy alkotmánybírósági döntés, amely egyértelműen kimondja, hogy a helyhatósági és a parlamenti választást nem lehet egy időben tartani. Ez az én megítélésem szerint azt jelenti, hogy két külön választás jöhet szóba, külön kampánnyal és külön voksolással, tehát az sem lehet, hogy egyiket szombaton, a másikat vasárnap, és az sem, hogy egyiket ezen a héten, a másikat jövő héten tartsák. Az államfő és a PNL azonban többször bebizonyította, hogy az alkotmánybírósági döntéseket csak akkor tekintik kötelezőnek, ha az nekik kedvező – állapította meg Márton Árpád.

Abban az esetben, ha „valaki mégis be akarná tartani a törvényeket”, a következő tényező, amit számításba kell venni, az a vírus, amely – sokak szerint – november végén, decemberben visszatér. Miután augusztusban nem életszerű aláírásokat gyűjteni, leghamarabb szeptemberben lehetne erre sort keríteni, tehát a helyhatósági választásokra október közepén kerülhetne sor. Innen indulhatna a parlamenti választásra való felkészülés, amit november végén, december elején lehetne megtartani. Ennél későbbre tenni kockázatos, mert ha a vírus visszatér, nem világos, mikorra lehetne eltolni. Az alkotmány szerint ugyanis az új parlamentet össze kell hívni legtöbb kilencven nappal az után, hogy a jelenleginek lejár a négyéves mandátuma, ez pedig december 21-én következik be. Ha tehát március 21-e előtt nem lesz választás, alkotmányt kell módosítani – magyarázza a képviselő.

Meglátása szerint „nincs realitása” annak, hogy megváltoztassák a szavazási módszert, és nem csak azért, mert hat hónappal a választások előtt ezt már nem lehet megtenni, hanem azért sem, mert erre nincs felkészülve ez az ország.

– Szépen hangzik, hogy szavazzunk interneten, de egy hónapja a híres STS (Speciális Távközlési Szolgálat – szerk.) egyetlen egy alkalommal sem volt képes megoldani, hogy 323, többé-kevésbé elérhető helyen lakó, normális körülmények között élő képviselő problémamentesen tudjon szavazni az online parlamenti ülésen. Akkor hogyan képzeljem el, hogy csaknem a 19 millió szavazópolgár interneten szavaz? A levélszavazást sem támogatom, mert túl azon, hogy bonyolult jelentkezni, semmilyen garancia nincs arra, hogy a választópolgár senki által nem befolyásolva adja le voksát. Mindkét esetben óriási lehetősége van annak, hogy „mások” elferdítsék a szavazás eredményét – vélekedik Márton Árpád, aki kitart amellett, hogy október közepe és november vége lehet az a két időpont, amikor normális(abb) körülmények közepette lehet választást szervezni.