A honlap többnyire a Kovászna megyében megjelenő Székely Hírmondó napilap írásait jeleníti meg, de csak részben azonos annak tartalmával.

Tűsarkúban a porondon

Tűsarkúban a porondon Kovászna megye

Kevesen vannak vagy csak kevésbé láthatók? A háromszéki nőket kerestük a gazdasági színpadon és a közéletben.

„Kevesen lennének? Mihez képest?” – kérdezett vissza Berecki Kinga, a Háromszéki Közösségi Alapítvány igazgatója. – A hagyomány és a családközpontúság erős nálunk, az aktív társadalmi részvétel a férfiakra jellemző, az utóbbi 100 év ezt nem tudta radikálisan megváltoztatni. A kimagasló vállalkozások élén ugyan valóbban többségben vannak a férfiak, de sok nőben él kezdeményezőkészség, vállalkozói hajlam, még akkor is, ha csak kézműves-tevékenységgel, kicsiben tevékenykednek, mert más fronton is teljesíteniük kell. Azonban ne felejtsük el, hogy a férfiak teljesítménye is a biztos háttértől, azaz a nőtől, a családtól függő – mondta. Nők esetében az egyedülállók az ambiciózusabbak, egy sikeres vállalkozó ugyanis éjjel-nappal az kell legyen.
A politikus nőkről sarkalatos véleményt fogalmazott meg Bereczki Kinga, aki szerint az indul ilyen pályán, aki nem tud kiteljesedni anyaságában, szakmájában, ez pedig a mai politikai kontextusban azt jelenti, hogy kiszolgál másokat, a törtetőket és hatalomra éhes, önző köztisztviselőket, olyanná lesz maga is, mert „a mai értékrend nem a közösségről szól.
A női vállalkozókról kérdeztük Kovács Erzsébetet is, aki egy közülük. Huszonkét éve lépett fel a gazdaság színpadára, most egy szentgyörgyi divatárubolt tulajdonosa. Hogyan látja maga körül a pályatársakat? – kérdeztük.
– Dolgoznak éjjel-nappal. Sokan egyedülállók, főleg a szolgáltatásokban (fodrászok, műkörmösök stb.) és kereskedelemben, nekik sokkal nehezebb: utazni kell, beszerezni, eladni. Viszont, úgy látom, legjobban azok a cégek mennek, ahol egy házaspár vezet, a férfi menedzsel, a nő pedig őrzi a pénzt. Fontos, hogy mindig elöl járj az ötletekkel, így lehet egy vállalkozást felpörgetni, másképp sokat kell alkalmazkodni – mondja. Kondor Ágota az RMDSZ-t képviseli a szentgyörgyi városi tanácsban, ahol a nők aránya közel 25%-os, de volt már nagyobb is. – Az RMDSZ-nek van olyan kezdeményezése, hogy minden frakcióban, bizottságban legalább 30%-ot tegyenek ki a nők, és ez a munka szempontjából jó lenne, mert a nők más szempontból közelítenek a dolgokhoz – mondta a Székely Mikó Kollégium igazgatónője. Vállalkozókként is megállják a helyüket a nők, mert munkabírók, kitartóak, intuitívak, kreatívak, bár kissé önbizalom-hiányosak, főleg a 40-en túliak, de a fiatalok e téren sokkal jobban állnak.
Összecsengenek ezzel Ájgel Ágnes, az RMDSZ háromszéki nőszervezetének elnöke által elmondottak:
– A nemek közötti egyenlőtlenség áthatja a gazdasági és politikai szférát egyaránt. Szervezetünk 2014-ben alakult, azóta megyeszerte igyekszünk tenni a nőkért. Az elmúlt években már érezhető volt munkánk eredménye. Szeretnénk elérni, hogy a közéleti és politikai szerepet vállaló nők hallassák hangjukat, vegyenek részt a döntéshozatalban. Háromszéken némileg sikerült a nők arányán javítani az önkormányzatokban, de még mindig nem éri el a 15%-ot. Nagy és kitartó munka kell ahhoz, hogy rábírjuk a nőket, merjenek vezető tisztségbe lépni, ez hosszú folyamat, csak számos találkozó, képzés, kitekintés a nagyvilágba hozhat eredményt. <

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2018. június 13., 11:52
    ÉRTÉKELÉS: 12

    Ez a BERECKI KINGA asszonyság, eleggé meredek véleménnyel rendelkezik, még Önmagáról is. Az álláspontja kifejtésének minőségével teljesen tükrözi NŐI mivoltat és személyiségét!
    A kérdés csupán a következő: Kedves BERECKI KINGA amikor ön az MPP színeiben helyi tanácsos volt Sepsiszentgyörgyön, akkor kiket és hogyan szolgalt ki??? :))

  • User
    Dátum: 2018. június 15., 0:03
    ÉRTÉKELÉS: 8

    Hát azért annyira jó ez a nemek közti egyenlőtlenség. Én örülök annak, hogy (legtöbb) nőnek nincs szakálla, ádámcsutkája, egyéb kiegészítőkről, amivel egyenlőek akarnak lenni a férfiakkal, nem is szólva. Ugyanakkor annak is örülök, hogy nem várják el a férfiaktól az egyenlőség jegyében a tűsarkút, műkörmöt, nejlonharisnyát. Egyenlőség? Minek? A férfi legyen férfi, a nő legyen nő, tiszteljék egymást, szeretgessék is, aztán kész. Nem szebb így az élet? Miért kell erőltetni azt, amit nem lehet?