Tudós földink, Csoma

Tudós földink, Csoma Kovászna megye

Április 6–8. közt a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület főszervezésében, Kovászna Megye Tanácsa, a Balassi Intézet, a kovásznai önkormányzat és művelődési ház társszervezésében tartották meg az orbaiszéki város legkiemelkedőbb kulturális rendezvénysorozatát, a Kőrösi Csoma Sándor Napokat. A háromnapos esemény egy-egy kiemelkedő programjából szemelgettünk.

 

Fény és árnyék

 Csütörtökön szűkösnek bizonyult a Kádár László Képtár, ahol a hagyományos Csoma-tárlatot nyitották meg, ennek idei tematikája a fény-árnyék ellentétpárra épült.

– Mi sem bizonyítja jobban Csoma szellemiségének munkásságát, mint az, hogy idén 95 képzőművész, köztük kárpát-medenceiek és határon túliak egyaránt válaszoltak a felhívásunkra, és munkákat küldtek a tárlatra – mondta Konnát Rita képtáros, hozzátéve, hogy a támogatóknak köszönhetően kétszer ezer lejes díjban részesítik azt a két képzőművészt, akiknek munkásságát erre megfelelőnek értékelte a zsűri.

Szebeni Zsuzsa, a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi fiókintézetének vezetője örömét fejezte ki, amiért Kőrösi Csoma Sándor szellemisége ennyire megihlette a képzőművészeket.

Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke a Kőrösi Csoma Sándor-díjat Kákonyi Csilla marosvásárhelyi festőművésznek, míg Halmágyi Katalin közjegyző a Szentimrei Judit-díjat Bugyi István József hatvani grafikusnak adományozta.

Kiderült, hogy lesz egy közönségdíjazott is, akit majd a látogatók választanak ki a szavazataikkal a tárlat látogatásának határáig, június 30-ig.

Ezt követően a Kőrösi Csoma Sándor: Gyökereink című könyvet mutatta be Ferenczné Szőcs Éva, a kötet szerkesztője. A tavalyi tudományos konferencia anyagából született műben 39 szerző munkája található. A rendezvényt a Kovászna Vajnafalvi Egyházközség Hozsánna kamarakórusának éneke zárta.

 

Keletkutatók Kovásznán

 Kelet Magyar Kutatói címmel csütörtök este tartalmas információkat tartalmazó bannerek lepték el a kovásznai Városi Művelődési Házat, ahol az érdeklődők megismerkedhettek a Kőrösi Csoma Sándor élete mellett más keletkutatók, többek közt Stein Aurél, Kégl Sándor, Vámbery Ármin stb. munkásságával is.

Szebeni Zsuzsa a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi fiókjának vezetője elmondta: a Kelet Magyar Kutatói egy vándorkiállítás, ami már több helyszínt megjárt, és nagy öröm, hogy végre Kovásznára is eljuthatott a kiállítás.

Zákonyi Botond, Magyaroszág romániai nagykövete ismertette a keletkutatás fontosságát, majd köszönetét fejezte ki Gazda Józsefnek, amiért töretlenül szervezi a Csoma-napokat, és a bennük foglalt tudományos konferenciákat. Zákonyi hosszú életet és jó egészséget kívánt Gazdának, hogy még több Csoma-napot szervezhessen.

 

Azonos a sorsunk a tibetiekkel

 A bölcsesség útjai – Nyolcvan év együttérzést ünnepelve címmel rendkívüli kiállítás rajtolt szombaton, rendkívüli vendégekkel a kovásznai Turisztikai Információs Irodában.

Az Európai Parlament által készített pannók, amelyek két éve a Dalai Láma 80. születésnapjára készültek, első ízben érkeztek Kovásznára, akárcsak Tashi Phuntsok, a Dalai Láma hivatalos európai uniós képviselője, a brüsszeli Tibet iroda vezetője, és Rigzin Choedon Genkhang, a brüsszeli Tibeti iroda munkatársa.

Gyerő József polgármester köszöntő beszédében elmondta: öröm és megtiszteltetés, amiért az idei Csoma-napokon vendégül láthatják a Dalai Láma képviselőjét. Gyerő szerint a kiállítás egyfajta viszonzása a Dalai Lámának azért, amiért 200 éve ott járt Kőrösi Csoma Sándor.

Tashi Phuntsok elmondta: első alkalommal járt Romániában, és Kovásznán, és nagyon hálás, amiért részt vehet Kőrösi Csoma Sándor előtti tisztelgésen.

– A tibetiek számára Kőrösi Csoma Sándor nagyon fontos személyiség, és nagy tiszteletnek örvend. Életének legértékesebb idejét a Himalája elszigetelt részén töltötte, és hozzájárult a tibeti nyelv és vallás megőrzéséhez. Ez pedig napjainkban nagyon lényeges, mivel Kína igyekszik eltörölni kultúránkat és nyelvünket – mondta Tashi Phuntsok, aki a későbbiekben a Dalai Láma munkásságát ismertette, majd egy tibeti sálat és egy Dalai Lámáról szóló könyvet adott át Gyerő Józsefnek, Kovászna polgármestere pedig a fürdővárosról szóló turisztikai könyvet adományozott.

Sógor Csaba, európai parlamenti képviselő elmondta: az Európai Parlament felelős minden emberért, és ahol látják, hogy megpróbálják elnyomni az emberi jogokat, ott kötelesek szót emelni. Hozzátette: a tibetiek sorsa és a miénk közt sok a hasonlóság, igaz, az övék sokkal durvább, de mind a két nép elnyomásban él, és amikor Tibet elnyomására hívják fel a figyelmet, akkor a mi sorsunkra is rá tudják terelni az érdeklődést.

 

Időutazás a nagy keletkutatóval

 A múlt héten bemutatkozott Tündérvár Székely Nagycsaládosok Egyesülete szombaton, amíg a szülők a csomakőrösi istentiszteleten voltak, gyerekfoglalkozást tartott a kicsiknek a helyi iskolában.

Hegyeli Attila, az egyesület tagja elmondta: az egyesület felvállalta, hogy játékos módon ismerteti meg a kicsikkel Kőrösi Csoma Sándor életútját. A gyerekek Csoma szülőházától indultak és különböző állomásokon át haladtak, amik úgymond Kőrösi életútjának egy-egy fontosabb állomását jelenítették meg, s ezeket körbe járva sajátíthatták el a nagy keletkutató életének mozzanatait. A foglalkozáson 10 gyerek vett részt.

 

Hideg se szegte kedvét a megemlékezőknek

 Szombaton a csomakőrösi istentisztelet követően kezdődött az emlékünnepség Kőrösi Csoma szobránál. Bár sokszor esett, néha havazott is, a szél is fújt, mindezek nem tántoríthatták kedvét az ünneplőknek, hogy méltó módon hajtsanak fejet a falu nagy szülötte előtt. Kosztándi Annamária csomakőrösi művelődési igazgató megköszönte a jelenlevőknek, hogy minden évben újra és újra képesek megemlékezni Kőrösiről.

A helyi fiatalok: Jeszenovics Adrienn, Jeszenovics Bernadett, Bende Beatrix , Kosztándi Kriszta, Kiss Eszter és Demes Judit szavalatokat, éneket adtak elő a közönségnek, mindezt a kovásznai Ifjúsági Fúvószenekar muzsikája egészítette ki, Kertész Barna vezetésével.

Márton Árpád parlamenti képviselő beszédében arra biztatta az egybegyűlteket, hogy Kőrösi példájával élve, legyen bármennyire is nehéz a sorsunk, ne féljünk küzdeni a céljainkért. A központi ünnepség a székely himnusz eléneklésével, majd koszorúzással zárult.

 

Emlékszoba megnyitó

 A szombati rendezvényen, Csomakőrösön mutatták be a Balassi Intézel által berendezett Csoma-emlékszobát. Szebeni Zsuzsa, a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi fiókjának vezetője köszönetet mondott mindazoknak, akik segítettek a kivitelezésben. Külön kiemelte Balogh Zoltán Kézdi-Orbai református esperest, lelkipásztort, aki nem csak egyházi, vallási teendőinek tesz eleget, hanem muzeológiai tevékenységet is folytat, amiért emlékszobát működtet (Ignácz Rózsa emlékszoba – a szerk.), valamint Bende Tamás csomakőrösi lelkipásztort, aki nem csak fizikai munkával, hanem forgatókönyvvel is segítette az emlékszoba újraberendezését.

Szebeni Szabó Róbert, az emlékszoba tervezője elmondta: az emlékszoba kialakítása még nem teljes. A továbbiakban szeretnének egy sarkot berendezni Csoma-művekkel, egy másik sarokba többek közt egy, a zangalai kolostorbelsőre emlékezető buddhista részt kialakítani, illetve egy írópultot és egy imakönyvet elhelyezni.

 

„Legyen görgeteg a Csoma-napok”

 A szombati ünnepség záróakkordja a hagyományokhoz hűen a Csoma emlékháznál volt, ahol az előző évekhez hasonlóan Gazda József idén is kiosztotta a Kőrösi Csoma Sándor-emlékéremét, amit ezúttal Irimiás Balázs, nagyváradi építész, a Kőrösi Csoma Sándor zanglai kolostorának felújításán dolgozó Csoma Szobája Alapítvány megalapítója és projektvezetője kapta, az emlékek megőrzéséért.

Laudációjában Sógor Csaba elmondta: a jó házhoz három dolog kell, jó megrendelő, jó építész, jó kivitelezés. Azonban egy jó építész nem csak akkor dolgozik, ha megrendelése van, hanem akkor is alkot, ha nincs felkérve, ahogy azt Irimiás Balázs is tette Csoma zanglai kolostorának felújításával.

Szőcsné Gazda Enikő ismertette az újonnan az emlékházban nyíló, Egy orbaiszéki katonarendi család lakáskultúrája a 18–19. századok fordulóján című kiállítást, amit dr. Kinda István és dr. Pozsony Ferenc néprajzkutatók rendeztek be.

Az ünnepséget Gazda József beszéde zárta, aki köszönetet mondott mindazoknak, akik segítettek a Csoma-napok megszervezésében.

– Nem tudom, hogy jövőre itt leszek-e, de szeretném, ha a Csoma-napok, mint egy görgeteg, elindulna, és tíz, húsz vagy akár ötven év múlva is folytatódnának – mondta Gazda, hozzátéve, hogy bár nem igazán kapott utódot, de Demes Évát, a Fábián Ernő Népfőiskola vezetőjét megfelelőnek tartaná a Csoma-hagyomány továbbvivőjének.

 

A nagy magyar és a szegény árva

 Szombaton délután a Kőrösi Csoma Sándor Napok keretében, a kovásznai Városi Művelődési Ház falán leleplezték a Széchenyi István-domborművet, amit Halasy-Nagy Endre magyarországi újságíró adományozott Kovásznának, közel egy éve.

(Ezt megelőzően pénteken tanácsülésen döntöttek a plakett felállításáról. Az ülésen, a szavazáskor csak a RMDSZ- és az MPP-frakció, a románok részéről pedig Tozlovanu Mihai, független tanácsos volt jelen. Ők egyöntetűen rábólintottak a határozatra.)

Gyerő József elmondta: Széchenyi volt az, aki így fogalmazott Kőrösiről: „Egy szegény árva magyar, pénz és taps nélkül, de elszánt kitartó hazafiságtól lelkesítve – Kőrösi Csoma Sándor – bölcsőjét kereste a magyarnak, és végre összeroskadt fáradalmai alatt. Távol a hazától alussza itt örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelkében.” A polgármester úgy véli, hogy Széchenyi emlékplakettje és Kőrösi szobra, most, hogy már ilyen fizikai közelségbe kerültek, emlékeztetnek minket arra, hogy a nemzetért való munka minden magyar feladata.

Halasy-Nagy Endre kiemelte: manapság talán nem dicsőség a nemzet nagyjainak tiszteletet adni, de reméli, hogy eljön majd az idő, amikor ez megváltozik.

A domborművet Gyerő József, Halasy-Nagy Endre valamint a művet készítő Vetró András, kézdivásárhelyi képzőművész leplezték le. Áldást mondott Balogh Zoltán, református lelkipásztor.

Nagy Sz. Attila, Szőke Zsuzsa

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.