Felhívás!

Harminc éve alapították a Gyulafehérvári Caritast

Harminc éve alapították a Gyulafehérvári Caritast Kovászna megye

A Gyulafehérvári Caritas közhasznú nonprofit szervezet célja világszerte a szükséghelyzetben lévő embereken segíteni, függetlenül azok nemzetiségi, politikai vagy felekezeti hovatartozásától. Erdélyben hat megyében van jelen, a háromszéki helyzetről Hubbes Kingát, a szervezet szociális gondozási ágazatának régiós koordinátorát kérdeztük.

– Milyen évet tudhat maga mögött a szervezet, illetve milyen tervekkel néz 2020 elé?

– Nehéz, de tartalmas évet zártunk, sok bizonytalansággal, kihívással, de megvalósítással is. A kormány különböző intézkedései sok esetben közvetett módon is befolyásolták a működésünket. Bármilyen megszorítás történik, a szociális témák kerülnek le elsőként a napirendről, és ez továbbgyűrűzik helyi szinteken is. Mindezek ellenére tavaly is közel 600 időst látott el az Otthoni Beteggondozó Szolgálatunk a megye 36 településén, 2 nappali központot működtetünk: Ozsdolán és az őrkői roma közösségben. Családtámogató és konzultációs központunk is számos programot tudhat maga mögött, melyek részben Kovászna Megye Tanácsának támogatásával valósultak meg, így a Láthatatlan pofonok interaktív kiállításunk, mely a bántalmazás láthatatlan formáira hívta fel a figyelmet a tinédzserek körében.

Folytattuk közösségfejlesztő tevékenységeinket is a hátrányos helyzetű közösségekben. Tavaly indítottunk egy zenei-szociális programot, a Superar gyermekkórust, amelynek hátrányos helyzetű, a nappali központjainkba járó gyermekek a tagjai. Az idei év nagyon fontos számunkra, hiszen a Gyulafehérvári Caritas megalapításának 30. évfordulóját ünnepeljük, helyi szinten pedig az Őrkői Nappali Központ tízéves fennállását.

– A Caritas munkáját önkéntesek is segítik. Jellemzően kik azok, akik erre időt, energiát áldoznak?

– Az önkéntesség egyre nagyobb szerepet kap, bár még mindig messze vagyunk az egyéni felelősségvállalás nyugaton tapasztalt mértékétől. Hiányoznak közülük a szakemberek, akik tudásukkal is tudják támogatni a szervezetünket. Önkénteseink között idősek is vannak, de nagyon sok a fiatal is, aminek örülünk. Két olyan pályázatot is bonyolítunk, melynek része a fiatalok önszerveződésre való nevelése, a szociális érzékenység erősítése. Ezeknek köszönhetően évről évre nő az önkénteseink száma.

– Melyek azok a falak, amelyekbe leggyakrabban ütközik a segíteni vágyó szervezet?

– A legnagyobb gond mindig a szolgáltatások finanszírozása és bizonyos alap szociális szolgáltatások hiánya. A civil szervezetekre ugyanazok a standardok vonatkoznak, mint az állam által működtetett szociális intézményekre. Csak míg az állami intézmények normatív anyagi támogatást kapnak, a civilek által nyújtott szolgáltatások messze alul vannak finanszírozva, és csak pályázati forrásokból tudják létfenntartásukat biztosítani. Ezt a civil–állami szolgáltató közötti megkülönböztetést lenne jó megszüntetni, mivel a forrásteremtés jelentős energiákat szív el a civilektől. Gondot okoz például az öregotthonok hiánya, illetve a felnőtt fogyatékkal élők számára a rezidenciális ellátás és a sürgősségi helyzetekre alkalmas ellátó központok hiánya. Mindkettőre jelentős igény van, azonban biztos anyagi forrás hiányában, civilként túl nagy kockázat az ilyen típusú intézmények létrehozása.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.