Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Terítéken Székelyföld első sajtótermékei

Terítéken Székelyföld első sajtótermékei Kovászna megye

175 éves a székelyföldi sajtó címmel szervez konferenciát a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete. A sepsiszentgyörgyi Park Hotel konferenciatermében június 15-én, szombaton 10.30-kor kezdődő esemény apropójául Háromszék első sajtóterméke, az 1849. június 7-én megjelent Székely Hírmondó szolgál.

Hirdetés
Hirdetés

1849. június 7-én jelent meg Kézdivásárhelyen a Székely Hírmondó első száma, idén június 4-én került ki a nyomdából a Háromszék napilap tízezredik száma – a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesület e két jeles évforduló okán időzítette június 15-re idei, Kárpát-medencei magyar újságírók körében Sepsiszentgyörgyön tartandó konferenciáját, melynek témája a 175 éves székelyföldi sajtó.

A konferencia első részében Ambrus Attila a Brassói Lap(ok), Sarány István a csíkszeredai Hadi Lap, Váry O. Péter a kézdivásárhelyi Székely Hírmondó történetét taglalja, Szekeres Attila az 1848–1849-es háromszéki nyomtatványokat ismerteti, míg Galbács Pál A Honvédtől a Magyar Szóig címmel értekezik.

A kávészünet után Farcádi Botond Tízezer Háromszék, Molnár Judit A felvidéki magyar sajtó, Máriás Endre A vajdasági magyar sajtó (videó), Dunda György A kárpátaljai magyar sajtó (videó), Csermák Zoltán Béke a szavakban, Szikora József pedig Nemcsak béke, hanem lelki béke is szükséges címmel tart előadást.

Fotó: Tuchiluș Alex

Háromszék első lapja

Háromszék első sajtóterméke, a Székely Hírmondó tizenegy nappal az 1849. május 27-én a csíksomlyói ferences nyomdából kikerült, Bíró Sándor szerkesztette Hadi Lap után, 1849. június 7-én látott napvilágot. Megjelenését az a tábori nyomda tette lehetővé, amelyet a kézdivásárhelyiek korábban is kérvényeztek Bem tábornoktól, de csak március 21-én kaptak rá jóváhagyást, és két szekér március 28-án indult utána Brassóba. Bem ezt a sajtót még 1848 decemberének elején vette magához az 1561-ben alapított debreceni nyomdától, négy nyomdásszal egyetemben.

Időközben az országgyűlési követségből hazatérő Kovács Dániel főbíró is „szerzett” egy nyomdát Tordáról, és mivel ezek fenntartása túl nagy terhet rótt a városi tanácsra, hat évre mindkettőt bérbe adta Csiszér Mózes szűcsmesternek, akinek a Brassóból hozott szedő és nyomólegény fizetését is állnia kellett (volna). Üzembe helyezésükig májusig kellett várni.

Csiszér a Vízaknáról még 1848 októberében elmenekülni kényszerült és 1849 áprilisától Kézdivásárhelyen élő Fogarasi P. János volt királybírót kérte fel a tervezett lap szerkesztésére, aki nagy lelkesedéssel vállalta el a feladatot. Megjelenését a hetivásár napjára, csütörtökre, valamint vasárnapra időzítette négy A4-es oldalon, a helyi hírek mellett elsősorban a szabadságharc eseményeivel foglalkozott.

Fotó: Tuchiluș Alex

Hány száma jelent meg?

A szakirodalomban sokáig az a tézis tartotta magát, hogy a Székely Hírmondónak június 7-e és június 17-e között négy száma jelent meg, ugyanis kézzelfogható formában csak ennyi maradt fenn napjainkig, egyetlen teljes sorozatát az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzik. A 2000-es évek elején azonban Salamon Ferenc ma Torján élő helytörténész közvetett bizonyítékokat talált arra nézve, hogy június 21-én az ötödik lapszáma is napvilágot látott. Ennek tartalmát ugyanis Réthi Lajos a Nemere című lap 1877. május 9-i számában ismertette, a szabadságharc 18 csatáját megjáró Bitai Bajkó Lajos (1830–1891) hadnagy pedig idézett is belőle naplójában:

„Jun. 21. Ma reggel fegyveres honvéd sereg, lovasság és ágyuerő indul Ojtozba hős erélyű ezredesünk személyes vezérlete alatt. Ne szálljon remegés kebeledbe székely nép, összetartás, bátorság és erélyes elszántság s azon biztató öntudat, hogy hazádért, szabadságodért, önmagadért és véreidért küzdesz, emelik erős karjaidat véredet szomjazó ellenségeid ellen. Istenáll igaz ügyünk mellett s nem hagyja a magyart.”

Fotó: Tuchiluș Alex

Mi történt a nyomdával?

Több száma azonban már minden bizonnyal nem jelenhetett meg, ugyanis Hasford orosz altábornagy csapatai június 25-án megszállták a céhes várost, a nyomda épületét pedig lefoglalták kaszárnyának. Fogarasi P. Jánost a szabadságharc leverése után letartóztatták, két évnyi vizsgálati fogság után halálra ítélték, de végül kegyelemben részesült, bár 1853 novemberében még szökevényként körözték. 1861-ben Erzsébetvárosban nyitott ügyvédi irodát, 1877. július 9-én hunyt el Segesváron. A Székely Hírmondó újraindítása 147 évet, 1996. március 15-ig váratott magára, a második sorozat nyomtatott verziója 2022. december végén szűnt meg.

Háromszék önvédelmi harcának leverése után Bem tábori nyomdája még sokáig hányódott, árverésen is értékesíteni próbálta a város, de sikertelenül. Jó pár évtized múltán a kézdivásárhelyi református templom északi bástyájából került elő, 1925. augusztus 10-én átszállították a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba. Azóta is ott tekinthető meg – most már Gábor Áron 1906-ban előkerült, máig megmaradt egyetlen ágyúja „szomszédságában”.

Fotó: Tuchiluș Alex

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük