Számok tükrében a múlt év

Bár a megye lakosságának egy részében még élhet az az érzés, hogy a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház 2020-as éve csak a koronavírusról szólt, a számok mást bizonyítanak. András-Nagy Róbert kórházmenedzser múlt év végi beszámolóján az intézmény statisztikájával jelentkezett, de a járvány hozadékairól, hiányosságokról is beszélt.

2020-ban 24 ezer esetet láttak el a sürgősségen, 8400 pácienst utaltak be, a többiek panaszát helyben orvosolták. A járóbeteg-rendelőben 67.500 beteget fogadtak, 78.300 kisebb kezelési (főleg sebészeti) procedúrát végeztek el. A kórházba közel 12 ezer beteget utaltak be, egynapos beavatkozásra közel 4500 alkalommal került sor. Az elvégzett műtétek száma 2352. Az onkológián 438 folytonos beutaltat fogadtak, 1136 pácienst egy nap alatt meggyógyítottak, a hematológián pedig 365 folytonos és 262 egynapos beutalást regisztráltak.
Mindezen belül a koronavírusos betegek száma 1472, ami az össz-esetszám csupán 12,59%-a! Köztük kisebb számban más megyeiek is akadtak, leginkább Brassó megyéből hoztak koronavírusos betegeket, de Hargita, Maros és néhány déli megye is ott a listán. Az éves kimutatásban nagyobb a koronavírus-betegek aránya az intenzív osztályon, de itt is csak alulról súrolja a 25%-ot, és az elhalálozásoknak (szám szerint 658) sem éri el a negyedét a Covid–19-cel összefüggő esetek száma.

Feltűnően megemelkedett a súlyos állapotban rendelésre vagy akár a sürgősségen jelentkező betegek száma, mert az emberek a járványhelyzetben féltek szakorvoshoz fordulni. Így a sebészeten megejtett közel 600 műtét között is sok volt a komplex operáció, többnyire daganatokat, szerveket metszettek ki, bélelzáródások vagy baleseti traumák miatt kerültek a betegek a műtőasztalra, a tavaly bővített urológiai eszközparknak köszönhetően azonban az urológiai operációk jó részét sikerült a minimálisan invazív módszerrel kivitelezni.

Kiemelendő az érsebész orvoscsapat teljesítménye, hiszen az országban kevés helyen sikerült egyszerre ellátni a koronavírusos és nem koronavírusos, akut vagy krónikus iszkémiás betegeket. Ugyanígy a gasztroenterológián is elvégeztek olyan nehéz műtéteket, amelyeket többnyire a marosvásárhelyi vagy bukaresti klinikák szoktak vállalni. A kórházi osztályok személyzete zokszó nélkül, sokszor önkéntesen kisegítette egymást, ha túlterheltség miatt erre szükség volt, legyen szó az ápolási, egészségügyi vagy adminisztratív munkáról.

Erősíteni, esetleg új módozatok kiépítésével bővíteni is kell a beteg és az egészségügyi dolgozók kommunikációját – erre vonatkozóan képzéseket is tervez az igazgató a személyzetnek. Belső gyakorlati továbbképzésként működött az idén a kényszerintézkedésként bevezetett, osztályok közötti asszisztens-áthelyezés, így ők legalább betekinthettek a kollégák napi tevékenységébe; ezt a praktikát a jövőre is szeretné átmenteni az igazgató.

A digitalizációban is szintlépésre van szükség, bár gyakorlatilag a teljes országos infrastruktúra rászorulna az újításra. Meg kell erősíteni továbbá az otthongondozást, és létre kellene hozni olyan intézményeket, amelyek a kórházi ellátásra már nem, de utógondozásra még rászoruló betegeket fogadják – állapította meg a kórházmenedzser.