Sertéspestis Erdővidéken

Gondolhatják, hogy „semmi jóra nem utal”, ha ebben a felállásban találkozunk – ment a dolgok elébe tegnap Sebastian Cucu prefektus, aki dr. Sikó-Barabási Sándorral, a Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetőjével tartott sajtóértekezletet.

A prefektus emlékeztetett: legutóbb a Nagyajta és Kö­zép­ajta közötti mangalicafarmon tört ki az afrikai sertéspestis. Az állatokat elpusztították, és megpróbálták kinyomozni, honnan került a gyilkos vírus a gazdaságba. Két lehetőség volt: vagy a horgászok hozták valamilyen ételmaradékkal, vagy a mangalicák kapcsolatba kerültek a vaddisznókkal.

Éppen ezért találkozót szerveztek a vadásztársaságok, valamint az állami és magánerdészetek képviselőivel, és arra ösztönözték őket, hogy fokozottan figyeljenek a vaddisznókra. Sajnos, feltevésük beigazolódott: Bardoc környékén három elhullott vaddisznót találtak, mindháromnál kimutatták a kórt.
– Nagyon fontos, hogy mindenki megértse a helyzet súlyosságát, és tartson be minimális szabályokat, hogy ne hozzuk be az erdőből a vírust – egy döglött vaddisznó környékéről akár a csizmával. Felkértük a vadászokat, hogy több vaddisznót lőjenek ki, még akkor is, ha már teljesítették a kvótájukat, de olyan helyek is voltak, ahol a kvóta sem volt meg. Jelenleg – a mi szempontunkból – nagyon fontos, hogy mi, mindannyian figyeljünk oda, de főleg azok, akik sertést tartanak, hogy tegyenek eleget néhány alapvető biztonsági intézkedésnek: semmi esetre se tartsanak szabadban disznókat, és fertőtlenítő szalmán keresztül lépjenek be a pajtába – sorolta Sebastian Cucu.

Sikó-Barabási Sándor azt mondta: a helyzet most sem jó, de legalább „hasonlít a normálishoz”.

– Sajnos, a sertéspestist nem sikerült teljes egészében kiirtanunk, de legalább „normálisan rossz”, abban az értelemben, hogy az a természetes, hogy – ha már itt van a kór – akkor több vaddisznó beteg, mint háztartásban nevelt sertés, mert az, ahogyan a tavaly volt, hogy a pestisgócok a háztartásokban koncentrálódtak, az rossz is volt, meg természetellenes is – magyarázta a szakember. Hasznosnak találta az esztena-tulajdonosokkal szervezett találkozókat, mert jelentősen visszaesett a fertőzések száma ebben a környezetben.

– Most a vaddisznóknál is Barót környéke a legfertőzöttebb, három állatnál kimutatták a vírust, további három ellenőrzés alatt van. Összeállítottunk egy akciótervet, hogy visszaszorítsuk a kórt. Ez azt jelenti, hogy abban a körzetben, ahol fertőzött állatot találtak, minden vaddisznót ki kell lőni, a környező területeken pedig ritkítani kell az állományt, egészen addig, amíg egy vaddisznó jut két négyzetkilométerre. Ugyanakkor, a medve kivételével, minden egyéb ragadozót is ritkítani kell – mondta el dr. Sikó-Barabási.

A munkát nehezíti, hogy tilos hajtást szervezni, lesből pedig lassan megy a kilövés. A folyamat hosszú ideig elhúzódhat, hiszen akkor „tiszta” egy terület, ha két évig folyamatosan fertőzésmentes.