Felhívás!

Nincs szó kisajátításról

Nincs szó kisajátításról Kovászna megye

Az Átlátszó Erdély internetes portál a héten felmelegítette azt a több sepsiszentgyörgyi lakost is érintő témát, melynek középpontjában a Bodok szálló helyére, a sepsiszentgyörgyi városközpontba tervezett modern ifjúsági és kulturális központ építése kapcsán készített városrendezési terv, illetve az abban kilátásba helyezett „kisajátítások” állnak. A riportban gyanús üzelmek is felsejlenek a polgármesteri hivatal vonatkozásában, ezért Antal Árpád András polgármestert kértük, öntsön tiszta vizet a pohárba.

Egyed Ufó Zoltán, az Átlátszó újságírója erősen indít: Álmok harca: Antal Árpád és a püspök álma az ott lakók rémálma címmel közli a számos érintettet megszólaltató cikket. Őt szeptemberben azért kereste meg egy Csíki utcai lakos panaszával, mert az építkezést megelőző rendezési tervben (szabályozásban) azt látta, hogy telkének egy része (akárcsak a több szomszédnak) az ún. piros zónába esik, vagyis azzal is számolnak a kultúrközpont építésekor. Főleg az a kérdés foglalkoztatta, hogy kisajátítják-e azt a területet. Ennél látszólag még rosszabb helyzetben vannak a Kőrösi Csoma Sándor utca elején levő magánház lakói, mert ott három házat kell(ene) lebontani a terv szerint. A riportból az „jön le”, hogy mindenki fél, és fel van háborodva – ezért kértük a frissen beiktatott, negyedik mandátumát kezdő Antal Árpád polgármestert, reagáljon az a kisajátításokra vonatkozóan is tegye tisztába a dolgokat.

– Elindítottunk egy városrendezési tervet, amely a városnak a Csíki, Kossuth Lajos, Petőfi és Kőrösi Csoma Sándor utcák közötti részét szabályozza. Ennek a kapcsán szeptemberben volt egy közmeghallgatás. Meghallgatva a panaszokat és a félelmeket, úgy döntöttem, azt a városrendezési tervet leállítom, és egy új tervet készíttetek el, erről a közeljövőben lesz közmeghallgatás – összegzte a polgármester.

Úgy véli, az emberek nem értik, hogy a városrendezési terv egy szabályozás, semmiféleképpen nem kivitelezést jelent. Ebben gyakorlatilag elképzelésekről van szó, a város számára ideális helyzetről; az másik kérdés, hogy az megvalósítható vagy sem. Az ideális az lenne, ha a Bodok szállóval eltűnne például a mellé épített, városképbe nem illő épület is (kataszteri hivatal – szerk. megj.), de ez még nem jelenti azt, hogy az el is fog tűnni: ha a város megszerzi a tulajdonjogot, akkor igen, ha nem, akkor nem.

– Sajnos az emberekben élnek a félelmek a kommunista időkből, hogy az állam vagy az önkormányzat kisemmizheti a tulajdonosokat. Én bebizonyítottam, hogy nem vagyok a kisajátítások híve, tizenkét év alatt egyetlen egyszer sem éltem ezzel a törvény biztosította joggal – nyomatékosította az elöljáró. – Úgy szeretnénk megvalósítani az önkormányzat terveit, hogy az érintett ingatlanok előzőleg átkerüljenek a tulajdonunkba, de kölcsönös megegyezéssel. Gyakorlatilag most egy emeletes házról van szó a Kőrösi Csoma Sándor utcában. Ha azt nem tudjuk megvásárolni, akkor úgy fogunk terveztetni, hogy az az épület ott marad. Új rendezési tervet készíttettünk, amely kikerüli a kérdéses ingatlanokat. Jelenleg a Csíki utcában is gyakorlatilag egy telek, egy kert vége érdekes csak számunkra, arra is próbálunk megoldást találni cserével vagy vásárlással.

Az említett riportban az is szerepel, a Kőrösi Csoma Sándor utca emeletes lakóházért 60 ezer eurót ajánlottak tavaly márciusban… Ez nyilván nem a piaci ár (bár tavaly óta jelentősen megugrottak az ingatlanárak a városban – szerk. megj.) – hozakodtam elő egy újabb megkérdőjelezhető állítással, de a polgármester ismét cáfolt:

– Én csak azt mondtam, hogy az önkormányzat a felértékelő által megadott árnál többet nem tud fizetni. Nem volt az ingatlan felbecsülve, így nem mondhattam árat, a cikkben említett 60 ezer eurót esetleg példaként említhettem, hogy ha annyira értékelik az épületet, akkor annyit tudunk fizetni.

– Mennyibe kerül a városnak az övezeti rendezési terv elkészítése, illetőleg ez most kétszeres tervezési díjat jelent? – kérdeztük.

– Mivel a városrendezési terv kidolgozása hat hónapot vesz igénybe, azon belül a közmeghallgatás a második hónapban történik, innen kellett visszalépni és javíttatni a tervet, ugyanazon szerződés alapján, így az nem jelent új költséget – közölte Antal Árpád.

Október elején a polgármesteri hivatal meghirdette az új rendezési tervet, az észrevételeket, kifogásokat október 20-ig lehetett írásban benyújtani az ügyfélszolgálati irodában, ezután következik a közmeghallgatás, (amelyre a véleményezőket hívják meg, de bárki részt vehet), ám miután a városi főépítész szabadságon, az üggyel foglalkozó munkatárs betegszabadságon van, további részleteket nem tudtunk meg a jelzett kifogásokról.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2020. október 29., 6:55
    ÉRTÉKELÉS: -6

    AZ Átlátszó Erdély egy Index-et utánozó /szemét-hír/ portál egy u.n. fake news szarkavaró . És még kéri hogy támogassuk . Hát ne támogassa senki ezt a botránykereső szarságot ufózolival az élén.

  • User
    Dátum: 2020. október 29., 8:52
    ÉRTÉKELÉS: 12

    “Úgy véli, az emberek nem értik, hogy a városrendezési terv egy szabályozás, semmiféleképpen nem kivitelezést jelent. Ebben gyakorlatilag elképzelésekről van szó, a város számára ideális helyzetről; az másik kérdés, hogy az megvalósítható vagy sem.”
    És mi lenne, ha a szabályozás eleve megvalósíthatóra lenne tervezve? Úgy, hogy nem a város, hanem az emberek számára lenne ideális? A város nem az épületeitől város, hanem az emberektől, akik lakják.
    Egy John Lenonnak tulajdonított gondolat: “Azt kérdezték tőlem, mi akarok lenni, ha megnövök. Azt feleltem: boldog. Azt mondták, nem értem a kérdést. Azt válaszoltam, nem értik, mi az élet.”