Felhívás!

Nem a tanárok a hibásak

Nem a tanárok a hibásak Kovászna megye

A Kovászna Megyei Tanfelügyelőség legutóbbi sajtótájékoztatóján kicsit távolabbról vettük szemügyre a próba-képességvizsga és a próbaérettségi eredményeit. Mit mondanak a számok, ha ugyanannak a korosztálynak a tavalyi országos szimuláláson elért eredményeit nézzük, illetve ennek a tanévnek a megyei szintű, majd az országos próbavizsgákon inkasszált jegyeit, sikerességi rátáit vesszük górcső alá? A kimutatásokat Kiss Imre főtanfelügyelő elemezte.

A próbaérettségi eredményei azt mutatják, hogy a tizenegyedikesek, de ilyentájt még a végzősök sem veszik komolyan a megmérettetést. Az elméleti osztályok tanulói jobban teljesítettek, mint tavaly ilyenkor, és jobban, mint a megyei szintű felmérésen. A szaklíceumok sikeres próbaérettségizőinek aránya (2,09) szintén jobb, mint az előző alkalommal, de sokkal rosszabb, mint tavaly ilyenkor. Variációk tehát vannak, lefelé és fölfelé tornászott számok, de általában nézve az elméleti líceumok diákjainak 50–70%-os átmenési aránya nem kielégítő (kivétel most a Mikes Kelemen-líceum végzőseinek 92%-os teljesítménye), a végzősök esetében a szaklíceumokból pedig négy is (az Apor Péter, a Constantin Brâncuși, Kós Károly és a Nicolae Bălcescu) nulla %-ot produkált a márciusi próbaérettségin.

Mindezek megerősítik, mondta Kiss Imre főtanfelügyelő, hogy a szaklíceumok diákjait nem érdekli az elmélet. Ez annak a következménye, hogy felvételi nélkül, nagyon alacsony szintű teljesítménnyel, kicsi jegyekkel lehet bejutni az elméleti oktatásba olyanoknak, akiknek nem céljuk a tanulás, csak az a gond, hogy a szakmatanulás sem érdekli őket. Ilyen körülmények között nem lehet a tanárok számlájára írni a rossz vizsgaeredményeket, hiszen 4-es, 5-ös átlagú tanulókkal a sikeres érettségit jelentő 6-ost elérni is sokkal nagyobb erőfeszítés, mint egy 6-ossal elérni az átmenést.

Egyelőre megengedi a rendszer, hogy bárki középiskolába jusson, de remélem, a készülő új tanügyi törvényben valamit kitalálnak, hogy ezen változtassanak – vélte Kiss Imre, aki szóvá tette a tanulók felületességét és a tanulási rutin hiányát, aminek következtében az egyszerűbb kérdésekre is elhibázott válaszokat adnak a diákok.

Az új tanügyi rendszert kicsit átszabó miniszteri elképzelésben (egyelőre nem is törvénytervezet) ugyanakkor – már hatodik osztálytól egészen nyolcadikig vélhetően folyamatos tevékenységként – elképzelt pályaorientáció is szerepel. Ma ez még sokszor a szülő elképzelései szerint történik, aki munkást nem akar a gyermekéből, ezért nem adja szakiskolába. Ezzel azonban megfosztja őt a sikerélmény lehetőségétől: elméletből nem brillírozik, elbukja az érettségit, de a gyakorlatban sem képződik, szakmát sem tanul, gyakorlatilag elvesztegetett évek lesznek a középiskolában töltöttek.

– Azt nehezményezik a szülők és a gyerekek, hogy a gépi elosztás rendszere már a bejutáskor ide-oda dobálja a diákokat. Nem fogják fel, hogy ez is egy felvételi rendszer, hiszen a jegyek csökkenő sorrendje alapján alakulnak ki az osztályok. Jó volna tudatosítani, hogy a céljaikért tanulni kell. Mindenütt szerveznek külön érettségi felkészítőket, de a jelzések szerint ezeken is igen alacsony szintű a részvétel – mutatott rá a főtanfelügyelő.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások